Fallenlore park

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 01, 2009 11:02 pm

*Mila még mindig a fejét a hideg vasnak dönti. Egy kicsit az enyhít is a fejfájásán, bár nem nagyon. A kötést már otthon levette, hiszen nem akart bekötözött fejjel rohangálni a városban. ÉS főleg nem akarta, hogy a szerkesztőségben megtudják, hogy valami baja esett. Hiszen akkor mindenki kérdezősködni kezdene, hogy mi történt vele. Mila pedig 1) cikinek tartaná elmesélni, hogy egy nő! a falhoz vágta és nagyon beverte a fejét, 2) Nem szeret a középpontban lenni, így e célból sem nagyon élvezné a kérdezősködést. De mivel ez nem esett és nem is eshet meg, így nincs mitől tartania. Azért eszébe jutott, vagyis megfordult a gondolat a fejében, hogy elmegy kórházba és megnézeti magát, de ezt gyorsan kiűzte a fejéből. Ahogy ült a hintába, halk ágzörgést hallott. Felkapta a fejét és körbenézett, de a sötétben nem sokat látott. Majd egyszer csak mellette megjelent egy nő. Mintha csak úgy odateleportált volna, vagy valami hasonló, feltűnt. Mila kimereszti a szemét és megszemléli a nőt. Kedves hangja van és érdeklődik is iránta, hogy van-e valami baja. Felvonja a szemöldökét és végigméri a ... lányt? Nem lehet sokkal idősebb nála. Legalábbis kinézetre. Persze a világítás elég gyér, így lehet, hogy egy öreg, vén banyával hozta össze a sors Milát. Lassan feláll és ismét végigméri a lányt.*
-Hello! Miért lenne valami baj? - *kérdez vissza. A lány fehér pupillája kicsit megijeszti a lányt, de nem menekül el. Miért is tenni, hiszen a lány kedves hangon szólt hozzá.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Szer. Dec. 02, 2009 6:59 pm

*Kicsit olyan, mint egy kísértet, az tény, csendben jár, és ez néha ijesztő szokott lenni másoknak, de hát neki eleve nem lételeme a zaj, az lényegében megőrjítené, amennyire érzékeny a hallása. Persze, tudja, hogy a frászt hozhatja éppen a nőre, de hát ezt a kockázatot kell vállalni, ha már úgy döntött megkérdezi, mi is a baj. Mellékesen meg neki egyértelmű, hogy valami van, az ember ilyen váratlanul nem szokott megállni és nekidőlni az első villanyoszlopnak, noha a sebet nem észleli, de azért biztos benne, hogy valami csak van. Gondolatolvasást nem gyakorol, valahogy nem az ő nagy kedvence mások gondolataiban turkálni, inkább kihagyja, de kérdezni csak szabad. Fehér tekintetében nem tükröződik semmi, mert nem is tud, de azért tényleg olyan, mintha látná. Valljuk meg látja is, minden egyes hangrezgés után felvillan egy vonalakból összeálló kép előtte, csak az valahogy mégsem ugyanaz. És a kora? Nos csak 23, bár ő 18 éves kora óta nem sokat változott, ha csak azt nem számítjuk be, hogy sápadtabb lett. De mindössze ennyi... no és hosszú szemfogak, amelyeket nem nagyon mutogat, akkor sem, ha annyira jól áll neki. *
-Csak nem szoktak ok nélkül megállni az emberek ilyen hirtelen. Ebből feltételezem, hogy van valami baj... gondolatot olvasni nem szeretek, de ha segíthetek, akkor tényleg szívesen segítek. *válaszol teljesen őszintén, semmi hátsó szándéka nincsen, aki ismeri, az tudja, hogy pontosan milyen is ő, haraphatna, de nem teszi. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Szer. Dec. 02, 2009 7:40 pm

*Még szerencse, hogy az apró utcai lámpa kissé odavilágit a hintákhoz. Igy Mila nincs teljesen sötétben. Bár Furcsa, hiszen a lányra nem süt rá semmi, mégis mintha világitanak fehér bőrével.*
~Biztos nem jár szoláriumba~*jut eszébe a lánynak egy igen abszurd és nevetséges ötlet. Persze erről is lehet szó, bár elég furcsa lenne, hiszen Mila ebben a városban még nem igazán találkozott kozmetikussal, vagy éppen szoláriummal. De lehet, hogy csak jobban körül kell nézni. És természetesen ajánlani ennek a csupa hófehér szépségnek.*
~Lehet albino~*gondolja Mila, ahogy a lány szemeit fürkészi. Lassan közelebb lépdel hozzá. Látja, hogy nem igazán van pupillája a lánynak. És a tekintete üres.*
-Mond, Te vak vagy? - *kérdez rá roppant tapintatlanul a lány és közelebb hajol az arcához.*
-Vagy albino? Riasztó a szemed. Csinálhatok róla egy képet? - *kérdezi Mila. Egy apró lelkesedés vehető észre rajta, bár ezt próbálja palástolni, hiszen azért ő is tudja, hogy mekkora pofátlanság, amit most ő éppen csinál. De azért előveszi telefonját és ha a lány megengedi, egy gyors mozdulattal csinál róla majd egy képet. Még soha nem látott ilyet. Furcsa szemű embert már látott, hiszen a nő, akit meggyilkoltak. Neki vörös volt a szeme. Talán a sok vértől. Hiszen abból volt elég: a nőt széttépték. De a Fogadóban Siannak is igen érdekes, szinváltós szeme volt. Néha zöld volt, majd elkezdett sötétedni. Mila magában csak sóhajt egyet:*
~Én meg elvagyok a magam kis sötétbarna szemével~*mondja, persze csak irónikusan. Neki tökéletesen megfelel a sötétbarna szeme. Nem akar ijesztően rohangálni a városban. Ekkor megszólal a lány is.*
-Nem szeretsz gondolatot olvasni??? - *csúszik feljebb Mila hangja egy kicsit és kimeredt szemmel mered a lányra. Mikor az teljesen komoly marad és egy kis kétségbeesés látszik az arcán, Mila felvonja a szemöldökét és elneveti magát.*
-He! Oké, vettem. Jó vicc volt - *nevet egyet a lány.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Szomb. Dec. 05, 2009 2:36 am

[Tua]
-HÁt legalább ez előnyös*gondol a lekoptatásra bár annyira nem ismeri a másik ezen arcát inkább csak vissza gondolás alapból amikor még nem ismerte annyira a lányt. BÁr valahogy őt még mindig elkerülte ez a bizonyos szél.*
-csak véletlenül rossz helyre vetődte, és össze hozott a jósors egy elég agresszív fajtával, bár azt hiszem nem úsztam meg sértetlenül de elég hamar regenerálódok hála a képességemnek*mondja hiszen azért benne van hogy félig Vámpír*-Mondjuk ő se mondhatja hogy kényelmesen megúszta de jobb volt elhúzni mielőtt bedurvul a helyzet*meséli a nőnek miközbe lassan szétnéz a parkban*
-Hát az a fajta amelyikbe pl ha bele eresztesz egy golyót még támad, ha kettőt még idegesebb lesz szóval max úgy állíthatod le ha megölöd. Elég ritka fajta lehet*mondja komoly hangon bár nem tudja hogy a TÁncos menyire nevezhető ritkának. Neki az*
-HÁt nem, meg azt mondják a gyaloglás közbe lehet alegjobban gondolkozni is. *fejezi be félmosollyal*-Persze lehet hogy nincs igazuk*teszi még hozzá*

Tárgy: Re: Fallenlore park Szomb. Dec. 05, 2009 3:14 am

-Már amikor. Azért van, hogy valakit nem akarok lekoptatni, igaz, ritka eset, de van. *mosolyodik el, eddig fel tud sorolni két embert, akit nem akart igazán lekoptatni soha, az esetleges piszkálódások ellenére sem. *
-Néha tényleg jobb lelépni. És örülök, hogy nincs komoly bajod. *végigsimít a férfi arcán jobb kezével. Még jó, hogy örül, hogy az úrnak volt annyi esze, hogy egy farkassal ne menjen szembe minden áron. Fizikailag ezek sokkal erősebbek, mint a vámpírok. Másabbak, és azért nem igazán ajánlott ingerelni őket, meg szembemenni velük. *
-Nem ritka, csak ritkán mutatkozik. Van pár belőlük a mocsárban... de most erről inkább ne beszéljünk. Kicsit olyan, mintha az Invinél lennék. *egy apró sóhaj, majd bájosan pislog a férfira, inkább nem beszél farkasokról, akármi egyébről társaloghatnak részéről.*
-Hm... miért neked mikor megy legjobban akkor a gondolkodás? *kérdezi, kicsit kíváncsi lett, amúgy meg a kijelentés rá áll. Neki gyaloglás kell, meg friss levegő, hogy igazán gondolkodni tudjon bármiről is. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 1:16 am

-Hát kérdés mi számít ritkának amúgy nem hallottam volna hogyannyira közutálat tárgya lennél a városban*feleli kicsit mosolyogva a nőnek miközbe lassan felnéz az égre és kicsit gondolataiba merül. TÉvedés figyel közbe a nőre is sőt figyelme inkább rá irányul*
-Tudod igen. Azt hiszem ha nem húzok el lehet rövid időn belül kifilézett volna. Talán táncos volt, mintha hallottam volna egy ilyen klánról bár annyira nem vagyok otthon ebbe a témába, inkább a saját fajtámat ismerem. VAgyis a fajtát amibe én is beletartozok részlegesen*feleli kicsit hosszantabban kifejtve majd hallgatja a nőt*
-Hát igen. A munka ártalma. Azért örülök hogy kléptél. Majd egyszer elnézünk a mocsárba kicsit körülnézni kettecskén. *mondja ha már nyomozni akarnak*
-Nemtudom. Szerintem a szorult helyzetekbe. Álltalába akkor jönnek a legjobb ötleteim.

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 1:33 am

-Hogy mi a ritka eset? Te meg még vagy két ember. A szomszédaimhoz például szerintem ne nagyon kopogj be, tuti, hogy legalább a felük szeretne belefojtani egy kanál vízbe... de hát nem a kedvességemről ismernek, bocsánat. *vonja meg a vállát, és elnéz a fák felé. Nem jószántából lett ilyen, csak mert eldöntötte, hogy márpedig most mindenkit el fog üldözni, mert egyedül szebb az élet. Kicsit sem szebb, sőt... de egyszerűen az van benne, azt szokta meg, hogy mindenkit elveszít, akit szeret. Eddig mindig összejött, most azért reméli, hogy nem fog sikerülni, mert akkor nem tudja, mit is tenne, de sok jóra számítani nem kell, az biztos. *
-Vannak... és ha tényleg táncos volt, azt hiszem szerencsésnek mondhatod magad. Igazán vadak, és nem tudom, hogy csináltad, hogy itt vagy, de örülök neki. *mondja elmosolyodva, és reméli, hogy nem látszik mennyire csillog a szeme. Próbálja lerendezni néhány mélyebb levegővétellel az egészet, és nem megfulladni. Nem illik a róla kialakított képbe, akkor sem, ha a dampyr már nem csak felszínesen ismeri. *
-Majd egyszer... bár egyelőre nincs hiányom belőlük. Nem kell keresni, anélkül is van baj elég. *ez a város már csak ilyen, megvonja kissé a vállát, vissza a régi szerepbe. Nem róla lehetne mintázni a női érzékenység szobrát, úgyhogy újabb mély levegő, és legyen már vége. Még maga sem érti, mi a fenéért ilyen egy ideje, olyan dolgokon borul ki, amiken régen sose, talán mert nem is volt, ahogy számítsanak. Nem akar ő érzelgős lenni, nem érzi magáénak a szerepet, de mégis vannak pillanatok, hogy pokolian nehéz megmaradni annak, akinek magát hitte. Sóhajt egy aprót, aztán folytatja a férfi arcába bámulva.*
-Hát azok a legjobb motivációt tudják adni... na meg az utolsó pillanatok. De mindig nem lehetnek azok sem. *mondja egy félmosollyal. Szerencse, vagy nem, azt nem tudja megmondani. Néha elég nagy erőt ad olyan dolgokhoz, amiket egyébként sose tenne meg, máskor meg azt érzi, hogy beleőrülne, ha az lenne az utolsó pillanat. Egyaránt lehet jó vagy rossz, a helyzet hozza.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 1:46 am

-Hát azok ők de nem mondhatod el a város nemtudom hány száz vagy ezer lakójáról ugyan ezt. Amúgy ha bekopognák engem tuti nem folytanának vízbe*mondja egy ravaszkás mosollyal, elég sokmidnenkivel találkozott így az emberektől már nem igen riadna meg*
-Hát az egyetlen esélyem hogy még mindig gyorsabbnak mondhatom magam az átlaginál. Nomeg volt egykét orrtörés ami inkább felhúzta és könnyebben hibázott. De van egy olyan érzésem hogy ha sokáig maradok és elkap akkor nekem annyi*fejezi be kicsit komorabb hangon*-Én is örülök hogy itt vagyok. Amúgy még nem láttad az új kocsim se*mosolyoik el. A következő keresős dologra csak komolyan bólint miközbe pillantása vissza tér Tuahoz*
-Hát . Azt hiszem az utolsó pillanatokba van valami igazság. Nálam eddig egyszer kétszer pörgött le életem filmje és nem volt túl kellemes.. Mostanba inkább hanyagolom a bajt

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 2:03 am

-Na engem igen. *mondja egy sóhajjal. Magának köszönheti, és mégse teljes egészében. Túl hosszú ideje kellene ismernie bárkinek is, hogy megértse, mi is szokta őt motiválni. Nem mondatja, hogy soha senkit nem érdekelte, hogy milyen lehet igazán a szerepén túl, mi mozgatja, hogy olyan legyen, amilyen lett, de talán úgy már helyes, hogy többnyire senkit. Még szerencse... túl bonyolult, és nehezen érthető meg, vagy elfogadják ilyennek, és ha rájön, hogy fölöslegesen játszik egy szerepet, akkor abbahagyja, vagy gyorsan lelépnek, esetleg ellenségessé válnak, akkor meg marad a szerep, mert miért is érdemelné meg a másik, hogy megismerje. *
-Ne haragudj, de azt hiszem, most nem vagyok kíváncsi arra, hogy mi lett volna ha... *mondja ás igazán szépen néz mellé, valahogy semmi kedve olyan feltételezéseket hallgatni, amik már nem időszerűek, de azért elég negatív perspektívából mutatnak dolgokat. Éppen elég az élet is ilyen téren.*
-Hát ha nem az elmúlt héten cserélted le akkor láttam... *mosolyodik el, azért nem jár a fellegekben, észre szokott venni ezt-azt, főleg a nagyobb változásokat, valószínű, hogy egy ilyen mellett nem megy el. Bár ki tudja, még lehet olyasmi, amiről nem tud.*
-Lassan már nem tudom megszámolni, hányszor éltem át ezt... de erről jut eszembe, még mindig jössz nekem egy sétával... megmutathatnád, hol is lakik az a bizonyos Halaster. Ha már anno azt mondtam, hogy kinyírom, ez legyen meg még. *nem feltétlen Invictussal kapcsolatos, de munka. És utána majd tényleg csak akkor fog vadászni erre-arra, ha nagyon nem bírja, de ezt még el szeretné intézni. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 2:15 am

-Óh dehogyis. Tudod aki téged támad az engem is*mosolyodik el elvégre nem hülyeségből jöttek össze és a srác most ténleg úgy érzi hogy tartoznak hozzá. A válaszra csak kicsit elmosolyodik majd egy apró puszit nyom a lány halántékára*
-Megértve akkor nyugton maradok, amúgy én se szeretek ennyire a jövőbe gondolkozni szóval mostantól Zipzár a számon*mondja mosolyogva miközbe egy pillanatra lenéz a fűben fekvő farkasra, majd ismét Tua fele*
-Hát ha a ház körül láttál egy piros 82es Camaro-t akkor az az enyém vagyis a miénk. Tudod a mustáng legutolsó alkalomkor feltekeredett a keresztútnál lévő táblára és fel is robbant.*mondja kicsit elhúzva a száját, nagyon sajnálta azt a járgányt bár a mostani is jó.*
-Csak infók kellenek tőle, de azt hiszem ha az invi nem fülelte még le akkor elugorhatunk hozzá. Elég fura egy alak lehet valahol fent lakik a hegyekbe mint valami remete. A napokba elmegyünk hozzá...

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 2:32 am

-Akkor ezt jól kikaptad... és nem a pesszimizmusom mondatja velem, hogy a fél város szinte fél tőlem, és jobb szeretnének nem látni. *egy ideje nem is annyira pesszimista azért, bár van még benne. De ez akkor is így igaz, tudja, tapasztalja, csak figyelni kell, hogy néznek rá néha. Ha tekintettel ölni lehetne, tuti, hogy már rég eltemették volna. De erre inkább nem gondolna. *
-Köszönöm. *mosolyodik el, simán csak nem akar belegondolni sem abba, mi lenne, ha Claudius meghalna. Inkább kerüli, nem akar ennek a lehetőségéről tudni se, csak mert nem, kész. Nem kell festeni a falra az ördögöt, az van itt anélkül is. *
-Ez nagy szó... amúgy láttam... az autót is, meg azt is, ami a régiből maradt, darabokban. *mondja egy sóhajjal, na igen, amikor először látta, enyhén szólva frászt kapott tőle. *
-Elvben azt a feladatot kaptam, hogy öljem meg. Emlékszel még a medálra, mit akkor mutattam? Nem tudom, miért is kellene, de valamiért meg vagyok győződve, hogy az a jó, ha megölöm. *mondja picit megvonva a vállát. Amúgy nem is a mostanra tervezte azt a sétát, csak úgy a napokban, szeretné lassan letudni az egészet, mert úgy utóbb ismét elkezdett azon gondolkodni, hogy miért is kell ezt. Meg egyáltalán mit kellene még elintéznie. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 2:51 am

-Szerintem akkor se kell ilyen negatívan venni a dolgokat hiszen max annyit látnak hogy egy nő akiről nem tudnak semmit éjszakánként kimegy vannak fegyverei motorozik és vér van a nyomába. VAgyis volt.. Ha belegondolsz lehet hogy te se néznél másképp. Attól még nem kívánnak a pokolra*mondja mosolyogva, valahogy most pozitív hangulatban van*
-Nincs mit köszönni*mosolyodik el*-Azt hiszem hogy a másikból ténleg kis darbokat láthattál talán 1-2 ajtó megúszta de a naggyát szétnyomta a robbanáskor keletkezett lék szóval azt már semmire nem tudom használni. Ha nem vitték el a hatóságok még mindig kint porosodik valahol a főút mellet*mondja komolyabb hangon a nőnek*
-Lehet de kérdés hogy kinek lenne jó. *mondja csendesen majd felemeli a fejét*-Lehet hogy itt is más van a háttérbe mint amit hinnénk , szerintem először próbáljunk ne előre szegezett fegyvercsővel menni...

Tárgy: Re: Fallenlore park Kedd Dec. 08, 2009 3:08 am

-Azt hiszem, épp ez az... belegondoltam. Mint valami halálmadár, ha valahol megjelenek, akkor valami baj lesz abból. *megvonja a vállát, ha eddig esetleg nem volt nyilvánvaló, magát mindig is ilyennek látta. Igaz, azt nem nagyon veszi figyelembe, mások mit gondolnak, de az számít, hogy ő mit is gondol. Felnéz a férfira, aztán meg inkább lebámul maga elé. Kicsit talán már bele is fáradt ebbe az egész hétbe.*
-Hát nem tudom, én akkor láttam, amikor felrobbant. Vagyis, azt hiszem, még aznap. *vagy egy napra rá, és nem volt felemelő érzés. Bár utána már az a fura álom sokat javított a dolgokon, ismét került motiváció, hogy túlélje az egész kis kirándulást.*
-Nem tudom... *mondja egy sóhajjal, majd előhúzza a medált kabátja alól, azóta is a nyakában van. Nem sokat lát belőle így, de végighúzza rajta az ujját. *
-Nem tudom, kié lehetett. De elég határozott volt a parancs.*jegyzi meg, majd továbbra is kezében a medállal felnéz a dampyr arcára.*
-Ennyire megfontolt sose voltam. Lehet igazad van, nem tudom... De talán majd ott minden kiderül. *válaszol, végül is tényleg nem tudja még, ki is kérte erre őt, még azt se, kicsoda az a Halaster. *