Fallenlore park

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 7:06 pm

*Néma csend van a parkban, elvégre a napnyugta az itteni embereknek már nem a kedvenc időszaka a sétára. De Tua nem is sétál, hiszen ezt a hideg csendet egy motor bőgése töri meg... Bizony ám, felderítőnk száguld a vörös motoron, mi mást is lehetne elvárni tőle. Ő nem a csend embere, soha nem is szerette, hiszen érzi, hogy megveszik tőle. Azonban hamarosan mégis megáll, és leszáll a motorról. Vámpírokat keres csak, jobb dolga nincs... mert nem lehet, ez a munkája. Ismét feketében van, az a kedvenc színe, látszik... és rövid nadrágra váltott már, most is abban van, meg fekete, szegekkel kivert csizmában, szárában a tőreivel, szóval jobb, nem játszani vele. Kivételesen igazán jó kedvében van, ami majdnem fél liter vodka után nem is csoda, de ez Tua... és ha az ember belegondol, meg is lehet érteni. Nem mindenki tölti a napjait azzal, hogy vámpírok és vérfarkasok nyomát keresi, aztán meg végignézi azt, ahogyan az áldozataik meghalnak, és végignézi azt, ahogyan őket is megölik... ha éppen nem ő az, aki öl. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 7:11 pm

*A halandó itt jár, a Parkban. De miért is? A város kicsit monotonnak tűnik számára. Fekete bőrkabáttal magán, fekete bőrnadrággal a lábán és bakancsal a lábán. Hallotta a motor bőgését. Gnarog zsebében van egy pisztoly, de sajnos a tár üres, és töltény nincs nála. Közelharci fegyverként azérc megfelel. Lát valami felderítő féleséget. Bár nem nagyon reagál. Csak gyalogol, lassan gyalogol... ha valaki akar tőle valamit, az odamegy, és megkérdezi...*

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 7:29 pm

*Idegen a parkban, legalább is Tua nem ismeri, tehát neki idegen a férfi. Talán jobb is, hogy nincs szerencséjük ismerni egymást, az idegeit ennyivel kevesebb ideig ölte. De ezen hamar változtat, főleg, mivel ahhoz, hogy rájöjjön, ember- e vagy vámpír, tüzetesebben nem ártana kicsit megnézni az urat. Eleve furcsa neki, hogy valaki éjszaka itt sétál, mert csak kevés olyan ember van, aki ezt meg meri tenni... Tua az egyik, bár neki inkább kell... aztán meg ott volt az ezredes lánya, de azzal is lett valami, nyoma veszett úgy egy hónapja, ezért gyanús neki az, aki éjszaka tűnik fel itt, és startból az a hipotézise leányzónknak, hogy vámpír az illető, ha nem vérfarkas. Igaz, ilyen távolságról nem tűnik túl sápadtnak az úr, de jobb, ha biztosra megy. Ismét felbőg a vörös motor, amúgy egy Harley Davidson, és Tua szeme fénye... majd egy szép fordulattal megáll a férfi előtt, leveszi a sisakját.*
-Hoppá... Útban lennék? Azért jó estét... szép a táj, nemde? Meg nyugtató a csend... persze, ha nem bőgetem a motort.*kuncogás lett a vége, tényleg jó kedvében van, és már meg is győződött arról, hogy az illető ember, még egyelőre biztosan. De talán jobb lenne nem kísérteni a sorsot.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 7:34 pm

*Odafordul a nőhöz, és elkezd mosolyogni*
-Igen szép a táj, főleg ilyen időben, este... Pont megfelelő idő lenne egy kis metálzenéhez, na meg persze az italhoz, és a gitározáshoz... De mi nekünk átlagembereknek
*nevet*
-Mi nem engedhetjük meg magunknak hogy eligyuk az összes pénzünket... Helyette viszont...
*Ekkor Gnarog hozzáért az MP3 lejátszójához, ami a zsebében lapul. A fülhalgató nem a fülein van, hanem a ruhájában, a nyaka közelében, de ott ahol mások nem láthatják. Valami kemény zúzós sátánista, de mégis dallamos Black Metal-t kapcsol be rajta... amit ő is hall...*
-Mit gondol, maga szerint léteznek ezek a vérszívó izék... vámpírok? Babona, én speciel nem hiszek bennük... Hiszek amit látok...
*Mondja és nevet*

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 8:01 pm

-Metál? Hm... nem is rossz... bár mostanában rászoktam a drágaságom bőgetésére, az is elég, hogy ne hülyüljek bele a csendbe. *vonja meg a vállát, és közben visszaül a motorra, de marad helyben, egyelőre nem megy még sehová sem.*
-Amúgy Tuatha Mavourneen. Gyógyító...*mutatkozik be, majd hamarosan zsebeibe mélyeszti a kezeit, nagy nyugisan. Laza a kisasszony, az tény... csak szét ne essen egyelőre.XD*
-Áh, lehet tegezni, nem vagyok én annyira vén... vagy lehet, hogy nem stimmel valami a tükörrel otthon, de azért még csak két évtizedet éltem meg, ez tuti. *mosolyodik el röpke eszmefuttatása végére érve, tényleg nem annyira idős, hogy magázgassák. Közben meg előkerül a vodka maradéka, amit eddig nem tűntetett el. *
-Hé, kérsz? Vodka...*tartja egy kaján mosollyal az üveget, azon nem kell elakadni, hogy így vezet, még soha nem kapcsolták le amúgy.*
-Vámpírok? Miért ne lehetnének... sok minden van, amit nem is látunk, de azért létezik... Túl sok a veszély, és ez a világ itt fura... és sok ember a tudatlanságba pusztul bele, mert nem ismeri a saját környezetét sem... *jegyzi meg, és keze a derekára csúszik, a pisztolya ott van most is kézügyben, tele ezüst golyókkal, mert anélkül nem sokat érne. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 8:08 pm

-Gnarog Dougfral, átlagember...
*Gondolkozik azon hogy vajon van-e értelm megmondania hogy ki ő...*
-Szép kis motor... Csakhogy ezeknek a régi motoroknak kicsit nagy a hangja és a sebességük kifogásolható... A tükör soha nem téved... hát igen, látszik is... semmiképp sem lehetsz 25-nél több...
*Mosolyog*
-Igen, elfogadnám az italt. Szomjas vagyok, bár nem gondolod hogy kicsit udvariatlanság ha elfogadom? Egye fene...
*Ha a nő kezébe ad egy poharat, azt fenékig kiissza, de ha nem ad neki oda semmit, akkor azt se bánja*
-És mond csak... itt élsz? Látszik jól ismered a környéket...

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 8:22 pm

-Hát annyira nem régi... és a sebességgel nincs gondom. Lehet vele száguldani, amíg valamelyik zsaru le nem kapcsol ittas vezetésért, vagy gyorshajtásért. Eddig szerencsém volt.*mosolyodik el, megvonva a vállát, ő kockáztatni szeret, és meg is teszi, amíg valami baja nem adódik ebből, akkor egy ideig lenyugszik, utána folytatja tovább. Közben a züllés tetőződik kicsit, hiszen előkerül a cigije is, tipikus magas kátránytartalmú, mert az jobban meglövi a tüdejét... Claudius bíztatja is, hogy hamar meg fog halni, de Tuát ismerve ettől nem kell tartani. *
-Cigit?*ő rágyújt, mindenképpen, majd kifújja a füstöt.*
-25?*nagy szemeket mereszt, nem gondolta, ennyinek néz ki, bár 19nek senki nem mondta eddig amúgy se.*
-Hát... 19 vagyok.*jegyzi meg egy mosollyal, majd az úr kezébe lesz nyomva az üveg, nem kell udvariaskodásról beszélni, ez nem az a műsor. Legalább is nem a Tua műfaja ilyenen elakadni.
*
-Aha... itt születtem, bár ír származású vagyok. És a környéket... hát muszáj ismernem, ha nem akarom, hogy majd tíz év múlva egy névtelen csontvázra akadjanak valahol...*kuncog, azért veszélyes terület ez, bármit is gondol az idetévedő ember.*
-Te honnan tévedtél ide? *kérdezi, majd ismét a cigijével van el egy ideig, szép füstkarikákat fúj. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 8:31 pm

-Cigi? Nem, kösz, nekem is van...
*Előveszi... jó erős darab, rágyújt a gyufájával*
-Aha... szóval csak 19? Elég fiatal vagy még... 7 év korkülönbség, az én javamra... De akkor nem tévedtünk sokat, egyikünk sem élt még kettőnél több évtizedet...
*Nevet. Gnarog a 26 évével simán felnőttnek mondhatja magát, nemde?*
-Névtelen csontváz? Nem értem... Talán nem kellene annyit spórolni a pénzemmel... Van nálam pisztoly, de nincs hozzá töltény, mert a lőszer drága... Mond csak... ha szerinted léteznek ezek a váámpírok... megéri keresztet, feszületet, hagymát meg szenteltvizet szerezni, vagy a rendes pisztoly is elgé a töltényével...
*Kérdezi nevetve*
-Akkor majd bemutathatod egyszer a várost... Keresni kell egy alvóhelyet... Mára még van pénzem egy szállodához, de a holnap és a holnapután kétséges... azt nem tudom hogy honnan a fenéből szerezzek pénzt... Nem akarok betörő lenni...

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 9:00 pm

-Hát nekem jó... több marad.*mosolyodik el, majd elteszi a cigit, egyelőre, aztán még előkerülhet, mert újabban elég sokat cigizik.*
-Áh, csak veszélyes vidék... és nem lenne jó eltévedni.*jegyzi meg, de nem firtatja tovább, tényleg nagyon sok a veszély errefelé, nem kell nagyon kísérteni a sorsot.*
-Töltény nélkül nem sokat érsz... Hm... a kereszttől tartanak, meg a szenteltvíz sem rossz dolog ha kéznél van...viszont a bátrabbak nem igazán rettennek meg tőle. Csak a kereszttel nem mennek nyakra... ennyi az előnye...*vállvonogatás, ő is ebben bízott mostanig, meg a tőreiben, aztán Claudius kicsit lehűtötte.*
-Amúgy nem válaszoltál a kérdésemre...*taram... taram... ujjaival kicsit dobol a motor oldalán, de ez csak amolyan megszokás, nem türelmetlenség és nem unalom jele.*
-Aha... hát, belegondolva... van üres szobám, ha gondolod.*és ő a caritas, egy személyben, mert azért ennyi szorult belé is, csak aztán meg ne bánja azt, hogy olyan fene nagylelkű. Igaz, nem kell félteni az ő bőrét, ha egy vámpírral vagy vérfarkassal el tud bánni szükség esetén, egy ember nem okozhat túl nagy problémát. Az egyetlen probléma a lelkiismerete csupán olyankor, de az aztán az... mert az anyja olyannak nevelte. Szóval ha segít valakinek, akkor azzal legalább kárpótolja a másik oldalt, vagyis azt, hogy gyilkosságoknál segédkezik, még ha azok az "áldozatok " nem emberek, akkor is. *
-na, nem kötelező... de ha akarod, akkor tényleg van üres szobám, úgy is egyedül lakok abban a rohadt nagy házban.*vonja meg a vállát, bár lassan már tényleg nem tudja, miért is segít egy idegennek. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 9:05 pm

-Felőlem, ideiglenesen használhatom az üres szobádat... legalább annyival több pénzt spórolok meg... De igazán nem akarok lábatlankodni... Szerzek gyorsan valami rendes állást, aztán a saját talpamra állok amilyen gyorsan csak tudok...
*Aztán elővesiz a pisztolyát, és a tárát megüti. Szép kis ilyesmi pisztoly*
-Aztán végre szerzek töltényt ebbe a szarba
*Elneveti magát*
-Juteszembe, igen, hogy honnan tévedtem ide.... Csak egy egyszerű túrára indultam a kocsimmal, de karambóloztam... Szerencsérre túléltem, semmi sérülésem nem volt... Nem emléskzem hogy a karambóll után mi történt, csak arra, hogy valami számomra ismeretlen helyen ébredtem fel... ebben a városban... Egy kevés pénzel... Ezért láthatod, hogy mennyire spórolok... Azért köszi az ajánlatodat, szivesen elfogadom, ha nem zavarlak vele...
*És mosolyodik el*

Tárgy: Re: Fallenlore park Csüt. Ápr. 23, 2009 9:39 pm

-Hát az már a te dolgod... én csak megszoktam, hogy ha tudok, akkor segítek. És nem vagy se vámpír, se vérfarkas... hogy miért vagyok biztos benne, azt ne kérdezd, úgyse válaszolom meg... *jelenti ki, nem mondhatja el, hogy mi is valójában... pontosabban ki... egy invictusos gyógyító és felderítő, akinek vannak különleges képességei.*
-Az ajánlatos... a legjobb az ezüst, az vérfarkas ellen jó, meg a vámpírok is menekülnek tőle... csak a szívüket kell célozni.*mosolyodik el, az üres pisztoly sajna semmit sem ér, hiszen egy vámpír túl erős ahhoz, hogy mondjuk megkísérelje egy ember azt a lehetetlent, hogy esetleg leüsse, vagy ilyesmi.*

-Hát akkor üdv minálunk... egy sötét és félelmetes világban, de nem kell megijedni, túl lehet élni ezt is.*mosolyodik el, majd elnyomja a cigijét, és az üveg is eltűnik. Most már egészen jól érzi magát, nem jut eszébe, hogy mi is volt nemrég az erdőben. Mindig ilyen, ha hülye napja volt, aztán két nap után visszatér a régi kerékvágásba. Felrakja a vörös sisakot, és felül a motorra.*
-Na pattanj fel... nem lakok túl messze. *jegyzi meg, aztán ha Gnarog hajlandó felülni mögé, akkor felbőg a motor, és majd a háza előtt megáll. Nem kell félni, nem töri össze a motort, és egyébért se kapcsolják le, tudja, hogy lehet elkerülni a zsarukat, szóval sima az út hazáig.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 1:52 am

*Nem különös dolog éjjelente kint látni a férfit, nem igen a nappali életmód "embere" így többnyire az éjszakákat tölti el mozgással, a mai nap viszont nyugodtan tellt a napi létkészlet megszerzése is tökéletesen sikerült és pontosan. Ahogy eltervezte a gyanútlan áldozat után még szemtanúk se maradtak. Ebbe a részbe úgy tűnik Nil fejlődik hiszen úgy néz ki eddig mindig volt körülötte valami patária most nem. A férfi csak lassan keresztülvág a parkon de egy pillanatra megmarad az eggyik fa mellett szemeit a holdra emeli*~már megint nemsokára tele lesz~*gondolja egy kissebb fintorral az arcán. Tudja hogy a telihold nem jelent jót... még a vámpír is tudja mivel jár az. Mégha tapasztaltabb is egy fiatal vérfarkasnál azért jobb kerülni a dolgokat...*

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 2:20 am

*Esti séta, bár Gwennek relatíve minden séta esti, mert úgy sem lát semmit, legalább is nem igazán tudja megállapítani a napszakokat, noha érzékeli, hogy éjszaka van... még nem égeti a napfény, bár azt nem is élné túl. Lassan halad előre, és a hangok alapján térképezi fel a területet, hiszen lényegében azokat a felületeket látja csak, ahonnan a hangok visszaverődnek, így lehetséges az, hogy semminek sem megy neki. A férfit is látja, úgymond... egészen hamar észreveszi, és megáll előtte. Nem tudja ki az, csak érzi, hogy nem fog támadni, egyebet megállapítani nem igazán tud. Hófehér íriszei olyanok, mintha látna, de így mégsem lát. *
-Üdv...*köszön, bár a hangja nem túl határozott, és csak áll egyelőre, zsebre dugva a kezeit.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 2:32 am

*A férfi egy ideig csak meredten figyel a hold felé közbe gondolkozik egysmáson egy ideig így még elvan amikor egy hangot hall. Léptek hangját, amikor abba az irányba fordul egy nőt lát viszont meg. A legtöbb nő már kerüli ezt a helyet még a férfiak is éjszaka bár a nőn már ránézésre látszik hogy nem ember . Fehér bőr és az a különös érzés amit mindig érez ha más vámpír van a közelébe.. különös , viszont a hangjából mintha valami különöset érezne de nem látszik a nő veszélyesnek másik meg hogy ha vámpírok akkor nem is kell tartaniuk egymástól úgymond , amikor a nő köszön figyeli az ajakmozgást és meg is látja amit akar a szemfog.. ember lehet nem veszi észre mivel ne mtudja mit keressen de egy vámpír...*-Üdv neked is*mondaja nyugodt mély hangon majd kicsit jobban szemügyre veszi a nőt. Nem láttam még erre lehetséges hogy új vagy csak nem ismeri*-Sokszor jársz erre?*kérdezi közbe a szemeit figyeli érez valami különöset de elsőre még nem esik le mit.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 2:49 am

*Gwen csak áll, és figyel. Figyel minden egyes apró hangra, mert ezekből alkotja meg a körülötte lévő világot, ezeknek a hangrezgéseknek a szürkés kékes vonalaiból rajzolódik a sötétségben egy háló, mely elsőre alaktalan, de lassan egy fa, egy épület, egy borkor, egy ember alakját adja ki. Igaz, ahhoz, hogy a férfit láthassa, ahhoz, hogy tudja, milyen is, eső kellene... mert a visszaverődő esőcseppek alig hallható hangja alapján kirajzolódna számára is a kép... vagy érintenie kellene, de azért inkább kihagyja, nem szereti azt. A kérdésre sóhajt egy aprót, majd elmosolyodik, és megrázza a fejét.*
-Nem... nem igazán járok ki, csak ha nagyon muszáj... ha már nem bírom...*válaszol, talán éppen ezért nem ismeri a másik, hiszen ő nem sokat mozog, mert nem olyan mint mások, neki nehezebb a közlekedés, egyáltalán az élet. Rátámaszkodik a kezében lévő botra, ami ugyan nem fehér, és több funkciós is... jól szolgál úgy a talaj feltérképezésében, mint a harcban, utóbbiban nem csak azért, mert egy jó harcos kezében a bot is jó fegyver, hanem mert a belsejében egy tőrt is rejt. Másik kezét még mélyebben rejti el a fekete nadrág zsebében, majd megszólal.*
-Azt hiszem, nem ismerjük még egymást. Gwendolyne vagyok... Gwen Hawk, egyszerűen csak Sólyom... *mosolyodik el, majd nyújtja is a kezét, nem tart a másiktól, nem érez veszélyt. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 3:00 am

*A férfi lassan hallgatja a nőt közbe egészen mebizonyosodik hogy mi is valójába. Ígty aki tudja hogy milyen egy vértestvér nem nehéz megállapítani hogy kivel áll szembe. De nem fél inkább csak kiváncsiság az ami hajtja. Valamiért különös a másik vámpír. Ilyenkor látja meg a botot ebből cska halvány sejtelmei fikciói vannak*-Nem azt hiszem nem ismerjük. Nil Corivan*mutatkozik be majd kezét lassan a nő felé húzza majd kezet is fog vele. Az előző mondatra nemigen tudja hogy mire is gondolt a nő mert több értelnű hogy valaki nem bír valakit*-Gondolom a vérszomj miatt is*mondja hirtelen de eggyáltlán nem fenyegető vagy ilyesztő hangon inkább csak mosolyog*-De mindannyian így vagyunk vele...*fejezi be közbe vissza tér a pillantása a beszélgetőtársára*

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 3:17 am

*Hát igen, Gwen különös. Különös már maga az, hogy vámpír, és még különösebb az, hogy noha fehér tekintete mintha a gondolataink között olvasna, tulajdonképpen nem rejt mást, csak az örök sötétséget, hiszen a lány vak. És különös maga a képessége, a ritka érzékeny halása, amely révén mégis képet tud alkotni valamilyen szinten az őt körülvevő világról. Tekintetét a férfi felé irányítja, noha nem látja, csak beméri, a hangok alapján, merre állhat, és kedvesen mosolyog, mint mindig.*
-Örvendek... Herceg, nemde?*kérdezi, nem igazán van tisztában mindenkinek a pozíciójával, csak Sairusról tud biztosat, és őt sem látta még a hangok alapján sem. A társait nem nagyon ismeri, s hogy ki a teremtője? Fogalma sincs róla... nem látta, és a vámpír a nevét nem árulta el, csak megharapta őt, aztán magára hagyta, és ide került.*
-Igen... néha muszáj gyilkolnom a túlélésem érdekében...*picit lebiggyeszti ajkait, ő igazán próbálja emberiességét megőrizni, de van, ami akadályozza ennek a tökéletesnek tűnő megvalósításában. Kissé szomorkás a hangja is, ő igazán nem akarja ezt, de muszáj... ha nem teszi, elpusztul.*
-Az erőd fele tartasz? *kérdezi, noha azért már ismeri az utat, mint a tenyerét, majdnem 5 éve volt ennek megtanulására, mégis jó, ha van valaki, aki látja is merre mennek, és talán segít ha valamiben tévedne... *
//fagy//

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 7:24 pm

\\Olvad\\

*-Kicsit elkomolyodik a név hallatnám majd inkább csak egy mosollyal folytatja*-Inkább maradjunk a Nilnél ha lehet.*mondja kicsit komolyabb hangon, lehet hogy örökös de még nem változtatott ez rajta semmit talán csak annyit hogy Sairus oltalma alatt áll, lehet nagy dolog de nem tűnik fel neki*-Ezzel mindannyian így vagyunk, valaki csak azért csinálja hogy megmaradjon valaki valaki puszta kedvtelésből. *mondja továbbra is nyugodt lágy hangon a nőnek*-Hát lassan igen , arra felé visz az útam. Mennyünk eggyütt?*kérdezi majd megintcask kérdő pillantás tűnik fel a szemébe*-Mióta vagy vámpír?

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 7:39 pm

*Hall ő mindent, azt is érzékeli, mikor mosolyog a férfi, és mikor fagy éppen az arcára... éppen csak nem látja, egyszerűen csak a hangszín alapján tudja megkülönböztetni. Ő viszont végig mosolyog, nem ér fülig a szája, de ez a mosoly neki állandó jellemzője amúgy is. Ritka alkalom, amikor legalább egy félmosoly ne jelenjen meg az arcán.*
-Maradhatunk... csak így tudom, hogy ki kicsoda. Nem látlak, a neved nem tudom archoz kötni... *mondja kissé oldalra billentve a fejét, nagyjából csak azt tudta felmérni, hogy mennyire magas a férfi, meg hol áll. Sóhajt egy aprót, de nem szomorodik el, nem lát ugyan a szemével, noha mindenki azt hinné, mert a fehér szempár azt az illúziót kelti... viszont lát a hangok alapján, vagy éppen a kezével, ha arról van szó . El kell képzelnie mindent, de "lát" a maga módján. *
-Soha nem tenném kedvtelésből... csak akkor ölök, ha már végképp nem bírom.*sóhajt, ha kedvtelésől ölne eddigi értékei ellen vétene hatalmasat. Márpedig neki fontos ay, hogy a régi erkölcsi normákhoz ragaszkodjon.*
-Addig sem tévedek el.*mosolyodik el, ránehezedve a botra kicsit, tény, hogy errefelé egyre kevesebbet jár, lassan már nem biztos benne, hogy a parkot mindenképpen ismeri, noha a város részeit igen is ismeri, mint a tenyerét.*
-Vámpír... lassan 5 éve, azt hiszem... *mondja, kis elgondolkodás számolgatás után, talán 18 lehetett, amikor vámpír lett, és úgy 19, amikor ide került. De nem túl sokat mászkál, alig jár ki, nem ő a legismertebb. és nem is vágyik arra, hogy ismerjék, igazából ő tökéletesen elvan a hegedűjével a szobájában. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 7:49 pm

*Csak bólint eggyet a válaszra arca megőrzi a szokásos komolyságot bár ezt nem látni mivel a nő vak de attol még így van*-Tudom csak nem szeretem azt a címet.Nem érzem magam még annak*mondja bár nem mondja meg az okát valószínüleg nem is fogja így át is hidalja a témát*-Mindenki úgy próbálja megélni ahogy tudja ezzel csak azt mondtam*mondja egy kissebb mosollyal az arcán ami hamar el is tűnik *-Ahogy látom azért rendesen ki ismered magad, első ránézésre nem mondaná meg az ember hogy nem látsz*feleli kicist derültebb hangon bár a derültség neki már az is hogy visz bele egykis színt*-Elég szép idő, azért gondolom akkor mrá rájöttél a lét kissebb szabályaira amúgy akkor ismered az erődöt netán ott laksz?*kérdezi mivel attol hogy ő is ott van kevés másik vámpírt ismer...*

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 8:16 pm

-Ahogy gondolod... nem is foglak így hívni. A Nil tökéletesen megfelel, de már tudom, ki vagy... Csak neveket tudok társítani, szavakat, címeket... arcot ritkán. *Hogy miért ritkán? Mert ritkán szokta végigtapogatni a vele szemben álló arcát, ha meg nem azt teszi, akkor az esőcseppek hangja alapján látja az arcot, most meg nem esik. *
-Végül is... bár szerintem nem túl jó csak úgy a magunk szórakozására ölni... az csak káoszhoz vezet. *mondja elgondolkodva, lényegében hangosan gondolkodik. Nem tudja tisztelni azokat, akik csak úgy ölnek a semmiért. *
-Nem úgy látok, mint te... de mondhatom, hogy látok. Hangokat... rezgéseket, de nem a tényleges tárgyakat, színeket... csak a formákat látom. *mondja, majd el is indul, miközben próbálja felmérni, hogy merre is kellene mennie, hogy elkerülje a fákat, bokrokat, amik esetlegesen útjába esnének. *
-Volt időm, meg muszáj volt... a teremtőm semmit nem mondott, talán már nem is él, nem tudom... azt sem tudom, ki volt az... nem láttam. *nem, nem frusztrálja, ha látásról beszélnek, noha a vakokat általában zavarni szokta ez a szó. Ő nem tekinti magát vaknak, hiszen azért nincs elveszve az örök sötétségbe.*
-Igen... bár nem sokat járok ki a szobámból. De ha hegedűszót hallasz, akkor az én vagyok... *mondja egy mosollyal, nos, a szobájában így lát, meg amúgy is ez élteti, a művészet, az alkotás.*

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 8:22 pm

-Az egész lét káosz*mondja kicsit sötétebben de nem bántóan vagy támadan hiszen azt főleg nem akar*-Értem, mondjuk az hogy idáig eljutottál alá is támasztja hogy valószínüleg már megtapasztaltad hogy kell túlélni ezt a világot. *céloz ezzel arra hogy a szeme világa már nincs a nőnek viszont a többi érzéke rendkívül erős*
-Érdekes a legtöbb vámpír neveli akit magához hasonlóvá tesz*mondja kicsit csendesebben*-Nem is érdekel hogy kivolt?*kérdezi végül mosolyogva bólint*-Akkor lehet ezért nem ismerlek bár én se vagyok sokszor az erődbe. Amúgy lehet már hallottam*mondja kicsit derűsebben*-Mivel foglalkoztál mielőtt vámpír lettél?

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 8:42 pm

-De a káoszt lehet uralni, és akár meg is szelídítheted... nem kell tökéletesnek rendnek lennie, az már nem élet lenne. Igazad van ebben... de csak arra kell figyelni, hogy ezt a káoszt ne mélyítsük el... *Ő már csak tudja, miről beszél, mert egy művész már maga uralkodni próbál valamilyen szinten egyfajta káoszán a hangoknak, és azt akarja szelidíteni, dallammá, harmóniává. Másrészt meg a sötétséget szelídíti folyamatosan, a rezgésekkel képet alkotva, és a vonalak fergetegében keres megfogható formákat. *
-A szükség rávisz... de a vakságom már régen megvan, 1o éve lassan...*mondja egy apró sóhajjal, nem a tény szomorítja el, hanem az emlék, annak a napnak az emléke, amikor mindez megtörtént. *
-vagy kivétel... vagy talán már rég elporladt. Nem tudom... elkapott, aztán talán csak nem tudta befejezni, amit elkezdett, nem tudom... az is lehet, hogy most is vigyáz rám, mert vannak, akik törődnek velem, csak nem mondta még, hogy ő a Teremtőm... sok lehetőség van, és én nem keresem a válaszokat. Idővel úgy is megtudom, ha az van megírva... *mosolyodik el, valóban nem kutakodik, tudja, biztos benne, hogy ha úgy kell lennie, akkor meg fogja ismerni azt, aki vámpírrá tette. Talán már ismeri is, csak még nem tudja.*
-Lehetséges... *mondja halkan, lehajtva a fejét, noha mindegy lenne, látszólag, de csupán virágillatot érez, valahol egy pitypang bújik meg a fűben... valahol mellette. Aztán a kérdésre felemeli fejét, arcát a férfi felé fordítva, tényleg azt hihetné az ember, hogy látja, hogy a szemébe néz. *
-Korábban? Igazából semmivel... csak anya mellett voltam és tanultam... hegedültem, meg segítettem neki, amiben csak lehetett. *annyira nem esetlen, mint gondolnák sokan. *

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 9:02 pm

-A káoszt lehet irányítani is attol függ ki a forrás*mondja mosolyogva, igen neki is megvan a saját magába dúló káosz ami már több évszázada benne van de még csak most kezd kiteljesedni rajta. Főleg a hangulatán látszik ez, hogy fogja e tudni irányítani az már jobb kérdés*
-Baleset?*kérdezi kicsit komolyabb hangon elvégre tudja hogy valakivel vele születik valakinek valami folytán megy el a látása*-Lehetséges sokminden nem tudni hgogy melyik hatalmak irányítnaka főleg ha azok ismeretlenek a számunkra*fejti ki komolyan a véleményét *-Szép dolog szóval normális családi élet... már amennyire itt lehet valami az. Te külvilági vagy?

Tárgy: Re: Fallenlore park Vas. Május 31, 2009 9:19 pm

*A káosz nem mindig negatív, Gwen szerint legalább is nem... van, hogy akár jót is hozhat, megtaníthat sok mindenre, és neki személy szerint lételeme, ihletet ad, éltet. Kissé meglepődik a kérdésen, de bólint. *
-Igen, baleset...*mondja kissé halkan, majd nyel egy nagyot, arra a napra utál visszagondolni, és ahányszor eszébe jut, csakis magát tudja hibáztatni, okolni, és jogosnak érzi a büntetést. Mert részben büntetésnek fogja fel, másrészt meg van amikor jónak tűnik, amikor a hangok többet segítenek, mint a tényleges látás, hiszen őt elkapni nehéz, mindent meghall, mindenre felfigyel. *
-Szerencsétlenül estem, és sérült a látóközpontom. *mondja, kezét önkéntelenül is a tarkójához emelve. Csúnya törés volt ott valamikor, pár napig eszméletlen is volt miatta. *
-Hát igen.. ez van... *mondja egy halvány mosollyal, majd a következőm mondatra elhúzza a száját, még hogy normális. Ez fájt... sosem élt normális családi életet, még akkor sem, ha az anyja mindennél jobban szerette. Normális az lett volna, ha apja is van, és ha a szülei szeretik egymást... szerinte, de nem így volt, mint azt azon a szerencsétlen napon megtudta. *
-Nem volt normális... apámat soha nem ismertem. És mint kiderült... apám nem meghalt, mint azt anya állította... nem is ismerte apámat. Erőszakból fogantam... *sóhajt, és megremeg a hangja. Talán ha tudna, akkor sírna... még jó, hogy nem tud. Érzékeny alkat volt mindig is, és talán ez fájt neki a legjobban egész életében... ezzel a ténnyel szembesülni. *
-Nem... itt születtem már a városban. De anyám még igen. Angol volt... apám meg talán norvég, ki tudja... én viszont már ide tartozom .*válaszol.*
-Te talán kintről jöttél?*kérdezi kissé kíváncsian, ilyenkor bukkan elő gyermeki mivolta, és kíváncsisága még az arcára is kiül, mintha szemei is megtelnének élettel ebben a pillanatban.*