Sőtét árnyak utcája

Tárgy: Sőtét árnyak utcája Vas. Jan. 11, 2009 9:06 pm

Ha Fort Dragorin felé veszed az irányt a keresztúttol már ezt a főutcát taposod. Miközbe körülnézel a vad világot lassan felváltják a romos épület sorok, nem tudni milyen régen lakatlak ez a vidék s azt sem hogy mennyire veszélyes. Nappal különös talán félelmet inkább szorongást sugároz az egész út míg el nem érsz a valódi elővárosig. Sok mindennel találkozhatsz útközbe ezért ajánlott hogy éjszaka ne járd. Ki tudja megéred e a reggelt

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Pént. Feb. 13, 2009 5:42 pm

*A keresztetutat frissen magamögött hagyva egy vadul dekorált, erőt és stílust sugárzó Peugeot 206-os tűnik fel, a felvett sebességhez képest, lágyan berregve eme szürke, halandó ember számára gyomor görcsöt kölcsönző, romhalmazzal szegélyezett utcarészleten. A járgányban ülő vezető látszólag nem szívbajos, ekkora irammal repeszteni csak az igazán belevaló népség tud. Az autó fényszórója, mert ugye az itteni körülményekhez mérten muszáj volt bekapcsolni, futtában megvilágítja a romos épületeket, a kihalt utca minden egyes dohos, poros szegletét. Javában szeli az úttestet, amikor lassan, de biztosan megindul a fékezés, pár pillanat után pedig épp, hogy csak gurigáznak a kerekek és végezetül a motor is leáll, mégpedig a járókelőknek biztosított sáv felén, a fények megmaradnak, csupán egy halványabb fokozatban. Az ajtó nyílik és egy magas női alak mászik ki a kocsiből. Egész lényében tökéletesen passzol verdájához, ha már csak a haját nézük, hisz úgy a fekete, mint az égővörös fellelhető a vadóc frizurában. Ajkai durcás vonalat követnek, jégkék szemei szinte szikrákat szórnak ahogy végigjáratja őket ezen a förtelmes területen. Mivel elég zord az időjárás is, egy fekete, ám rövidke bőrkabátot visel, nyakában foszforzöld sál tekeredik, lábait pedig szintén fekete nadrág borítja, annak szára bakancsába tömködve. Becsapja az ajtót és zsebrevágott kezekkel megindul a kocsi eleje felé, hol megállapodik és rátelepszik a motorháztetőre. Zsebéből egy agyongyűrött térképszerű valamit szed elő, azt kezdi el összevont szemöldökkel tanulmányozni, közben ajkai félreérthetetlenül vulgáris szavakat formálnak, de csak hangtalanul.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Pént. Feb. 13, 2009 5:51 pm

*Egy fekete ruhás férfi érkezik meg az elővárosba méghozzá gyalogosan. Fekete ballonkabátot visel alatta fekete farmer. A férfi ma egész nap a várost járta a szokásos nyomozás miatt amit nem tud abba hagyni. BÁr már párszor feladta de mindig vissza jött a hite miszerint az öccse gyilkosának lakolnia kell a haláláért.Legbelül úgy érzi hogy szörnyűség amit műveltek vele de igazábol a férfi magát is sajnálja még ha nem is akarja bevallani. Pedig így van ők ölték meg ők hagyták hogy itt rohadjon el egyedül az öccse nélkül mindenért őket teszi felelőssé. Bár arcán nem látszik de belül dühös. Méghozzá az elfolytott düh ami szinte néha fel emésztené, lassan megy végig az úton majd észre vesz egy kocsit*~hmm nem sokan járnak mostanába ilyen autóval~*jegyzi meg magának majd elindul abba az irányba így ebből a nézésből lehet hogy lerobbanhatott arra még a világért se gondol a férf ihogy a nő esetleg térképet néz. Amikor oda ér hozzá megáll mögötte pár méterrel majd nyugodt hangon szólítja meg*-szép napot. Tudok segíteni valamibe?*kérdezi majd kihúzza magát*-Dereck Jammison*mutatkozik be azért nem olyan bunkó hogy az illemről megfelejtkezne*-Szép a kocsija*mondja elismerően*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Pént. Feb. 13, 2009 6:13 pm

~Hogy azt a...~ *Fogait összeszorítva forgat párat a tekervényes mintákkal tarkított lapon, nagyon úgy tűnik, hogy egy centivel sem jutott előbbre azt illetően, hogy ő most pontosan hol is parkol és, hogy innen merre és mennyi kilóméter vár még rá a város központjáig, már ha van neki ilyen.* ~Megölöm. Greg, halál fia vagy. Feláldozom a kedvenc tűmét és kettéhasítalak vele. De előbb keveredjek ki innen. Miféle ocsmány utca ez? És... Egy tábla sem hírdette, hogy Ravenfieldben lennék. Ne... Na csak ezt ne.~ *Tehát félrevezették, ő meg hülyemódra ment drága ex-e utasításai után és most itt van, gőze sincs milyen város szélen. Mondjuk eléggé elbénázta. De mostmár kár ezt firtatni. A hasznavehetetlen térképet összegyűri, a papír recsegése pedig tökéletesen elnyomja az őt hátulról megközelítő férfi lépteit. Így amikor az nyugodt, ám idegenhez képest egész kellemesnek tűnő hangján megszólítja, vesz egy hirtelen fordulatot tengelye körül és a kezében szorongatott papír labdát majdnem elejti. Arcán döbbenet és pillanatnyi ijedtség vehető észre, ám ezek a zavart vonások hamar átadják a helyet kemény, jeges pillantásának. Nyugodtan kifújja a kapkodva beszippantott levegőt és egy kicsit jobban megszemléli magának az ismeretlent, még mielőtt visszaszólna neki.* ~Ki a franc ez és mégis, hogy jön ahhoz, hogy csak így leszólítson és idetolja a képét? Na sebaj, kár volna most elkergetni, legalább igazítson útba.~
- Helló. *Köszön vissza félvállról, hangja tiszta, jól észlelhető éllel ám mégis fület gyönyörködtető, rejtett selymességgel rendelkezik.* Éppenséggel, ja. *Bólint egyett, miközben kisimítgatja az összegömbölyített térképet és a férfi elé tartja.* Ugye én most nem itt vagyok? *Hát ez pompás kérdés, persze, hogy nem, hisz az egy teljesen más város térképe. De azért kezdetnek ezt jó megkérdezni, nehogy a későbbiekben gondok alakuljanak.*
- Electra. *Veztéknevet nem mond, nyomós oka van rá, de ezt nem szivesen osztja meg hol mi jött-menttel. Pontosabban, senki ember fiával nem.* Kösz. *Pillant "oroszlánjára" és reflexszerűen egy kisebb, dicsőséggel teli mosoly húzódik meg telt ajkain. Hátigen, melengeti a szivét, ha a drágaságát dícsérik.* Saját tervezés... *Jegyzi meg mellékesen, hisz anno, ő dirigálta le miként szeretné feltuningolni a kis 206-ost, még rajzolt is mellé, és hát az ügyes szerelők ezt meg is valósították. De vissza a valóságba. Érdeklődve, ám mégis kétellyel és gyanakvással teli pillantással kémleli az alakot. Nem tudhatja, hogy megbízhat-e benne, jobb óvatosnak lenni, aztán idővel kialakul. És ha számára kedvezőtlenül is, csak kitalál valami okosat.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Pént. Feb. 13, 2009 6:24 pm

*Ahogy látja a nőnek nem éppen a legjobb a hangulata kicsit meg is bánta hogy idejött node most már sebaj ha egyszer elkezdte akkor be is kell fejezni. Ahogy látja a nő eléggé tanács lehet az útirányt érthetően*-Örvendek*biccent a nő felé majd kicsit elkomolyodik*-Az attol függ hogy mit ért az itt alatt*mondja kicsit csendesebben de nem tesz lépést a nő felé elvégre tudja hogy milyen ha valakit leszólít egy tök idegen pasas ki tudja minek képzelik de minden esetre próbál pozitív behatást kellteni*-Bár nem hinném hogy ide vezetne az útja pontosabban merre felé akart menni?*kérdezi komoly hangal majd a térkép felé bök*-Bár nem hinném hiszen ez a városka nincs rajta a térképen. *kicsit körbe fogrog majd körbe mutat*-Már elég jó ideje Fort Elminster külső körzetébe van. Onnan tudom mert én is véletlenül keveredtem ide*mondja majd végig néz a kocsin*-Jó az ízlése meg akkor érthet valamicskét a kocsikhoz. Bár bevallom én a japán kocsikat jobban kedvelem. Vagyis kedveltem a legutolsót otthagytam Londonba. Egy Celica volt a GT-s verzió*mondja s ilyenkor gondol vissza hogy hányszor kellett már közűti büntetést fizetnie amikor az öccsével végig repesztettek kiló nyolcvannal az autópáján. Arcán egy kissebb mosoly is elterül majd ismét a nő felé néz*-Azt javasolnám hogy innen ne forduljon vissza. El fog tévedni*mondja s hangjába látszik hogy biztosra beszél hiszen ő is megpróbálta de nem sikerült a hazajutás. 8 éve immáron hogy próbálkozik és nem találja a kiutat*

\\Fagytunk\\

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Vas. Feb. 15, 2009 1:58 pm

//hawaii//

*Még szép, hogy nincs a legjobb passzban. Most jött rá, hogy csúnyán átverték, és méghozzá nem is akárki, és mindezt voltaképp egy vadidegen férfitől kell megtudnia. Hát ilyenkor vessen cigánykereket és énekelje a öröm ódát? Ezt majd a következő epizódban. Örvendését egy kisebb biccentéssel fejezi ki, amely hát lehet, hogy nem a leglelkesebb, de többre perpill nem futja. Egyik szemöldöke felszalad a szavak hallatán és miközben rendre válaszol, összehajtogatja a térképet.*
- Ravenfieldbe tartottam. Állás ügyben. *Tesz egy kis szünetet, ekkor a lapot zsebébe nyomja, kezét pedig odabent felejti és tovább kémlelve a férfit, beszél hozzá.* Ez pedig Ravenfield térképe volt. *A zsebbe rejtett kéz motoszkálni kezd, valószínüleg most szaggat párat a hasznavehetetlen lapon és közben halkan, kicsit elfordított fejjel káromkodik egy sort.* Fort Elminster... *Sziszegi, hát ez még véletlenül se hangzik úgy ahogyan azt ő szeretné.* És miféle város ez? Véletlenül? Nocsak... *Csúszik ki a kérdés ajkain, majd gyanakvó pillantásától nem kímélve Derecket, kicsit kételkedve méregeti. Véletlenül... Ő legalább bénaságából adódóan került ide, node, hogy valakit véletlenül vessen ide a Sors. Ez sem mindennapi.*
- Hagyjuk a magázást... *Inti le közben, ugyancsak fiatal ő még ehhez, alig huszonkettő. Meg mostmár nem is számítanak épp annyira idegennek egymásnak.* Kösz, bevallom keveset, de konyítok hozzájuk. Ha valami nem stimmel vele, magam is rendbe tudom hozni, legalábbis eddig úgy volt. *Közli egyszerűen, majd elismerően füttyent.* Ejha... Kár érte. *Inkább nem faggatózik miért is rekedt a járgány az angol fővárosban.*
- Nekem is olyasmi az érzésem... *Kelletlenül szájat húz, miközben vet egy pillantást a hátuk mögé, ahonnan percekkel ezelőtt érkezett.* De itt ragadni sincs sok kedvem. *Sóhajtja türelmetlenül, majd jelentőségteljesen a férfire pillant.* Mióta rontod ebben a városban a levegőt? Nincs valami szálló, vagy motel a közelben? *Érdeklődik, hisz valahol töltenie kell az éjszakát, aztán majd alszik egy nagyot erre az egészbe. Még a végén lehet itt állapodik meg, lehet.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Vas. Feb. 15, 2009 2:15 pm

*Komoran figyeli a nőt és a válaszokat majd lassan felsóhajt*-akkor eggyel később tért le az autópályárol legalábbis ahogy emlékszem nyolc éve még Ravenfield lejárata eggyel odébb van ez Fort elminster*mondja komoly hangon majd felsóhajt*-Sötét és nem olyan ami embernek való lenne*mondja egy kicsit elhúzva a száját*-De most már mindegy nem mehet vissza*mondja szinte tiltakozolag a nő felé. Lehet nem ismeri de nem kívánja a halálát*-A belváros pár kilóméterre van javaslom ott száljon meg*mondja majd körbe néz. Gyülekezik az éjszaka. Közbe hallja a kérdést itt int eggyet*-Mindegy régi dolog. Egy tévedés egy rossz kanyar pár rendőr kellett hozzá és ide kerültem*feleli most nem tartja jónak ezt a helyet a beszélgetésre. A tegeződésre bólint*-Jól van ténleg nincs nagy korkülönbség*mondja majd elmosolyodik*-Jó ha értesz hozzájuk. Itt nem minden sarkon találsz szerelőt*mondja kicsit komorabban majd előrébb lép*-Mindegy már a multé itt egy Pontiacom van de nem nagyon járok vele. *feleli vállrántva*-Lehet nincs kedved maradni.....*ittt kicsit lestoppolja magát majd folytatja*-De lehet még fogod egy darabig. Nem olyan könnyű a vissza térés*feleli csendesen közbe már ténleg csak a sötétséget figyeli szemével*-Elég régóta hogy tudjam nem jó ilyenkor kint kószálni főleg nem itt*feleli majd bólint*-De van. Egy a belvárosban eléggé olcsó és nyugis részen van. Szerintem ott szálj meg. Ha akarod elvezetlek oda*mondja komoly hangon hisz segíteni akar mégha nem is ismeri*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Vas. Feb. 15, 2009 2:40 pm

- Remek. *Sóhajtja, mostmár biztos sokkal jobban fogja érezni magát, tudván, hogy hol is hibázott. A férfi vészjólsó szavai akarva-akaratlan tanyát vernek elméjében, pár pillanatig el is gondolkodik azok súlyán, de ismét nem áll le kérdezősködni, hogy hogyan is értette. Talán idővel saját bőrén is megtapasztalja. Mindenesetre nem ütötte meg a főnyereményt ezzel az úttévesztéssel.*
- Nem? Egyáltalán nem? Úgy értve soha? *Szinte felnevet, ő ezt nem tudja elhinni. Micsoda baromság. Minden honnan kilehet jutni, csak akarni kell, és ő meg is fog próbálni kikecmeregni innen.*
- Áh, értem. *Feleli úgy nagyjából mindenre amit nem akar tovább ragozni, ezzel is egyetértését kifejezve. Ő is észreveszi a vészesen lehulló sötétséget, cseppet sem tetszik neki.*
- Knight Rider... *Kuncogja csendben, mert ugye ha Pontiac, akkor Kitt.* Meglátom, most egyelőre kéne egy hely ahol pihenőtvághatok, meg valami harapnivaló is jöhet. *Von enyhén vállat, de azért... Nem, nem teszik neki ez az egész lohasztó hangulat mely a várost övezi.*
- Miért, bármelyik pillanatban előugorhat King-Kong? *Kérdi gúnyosan, ez a bátorság nála már teljes vakmerőségbe megy át, amit jól tudjuk, hogy nem a legkedvezőbb, pláne akkor nem ha tényleg annyira titokzatos és félelmetes ez a település. De amíg nem tapasztal valamit a saját bőrén, addig sajos nem képes hinni.*
- Rendben. Kösz. Szállj be. *Nem tétovázik, megindul az ajtó felé, feltépi azt és lehuppan a bőrülésre. A kocsiban csupán a műszerfal vöröses-narancssárgás fénye dereng, a rádióból halkan softrock zeng, festék és vanília illata terjeng. Hátul, az utasülés megpakolva dobozokkal, ahogy a csomagtartó is. Megvárja míg Dereck bevágódik mellé, félszemmek mindvégig őt figyeli, figyelme másik felét pedig a járgányra összpontosítja. Kumplung tökig, egyes, kulcs fordul, felbúg a motor. A lámpa fokozatán teker egyett, így máris többet lát az orra előtt. Várakozóan a férfire pillant, máris kérve az utasításokat.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Vas. Feb. 15, 2009 2:49 pm

*A kérdésre nem itt akart volna válaszolni de úgy tűnik kell*-Meg lehet próbálni én már nyolc éve ezt csinálom ezalatt elvesztettem az öcsémet. 5 éve már hogy egyedül próbálkozok eddig lehetetlennek tűnik. Nincs kiút*mondja komor hangon majd bólint*-Mondhatjuk úgy is bár ez már kicsit ujjabb kategória*mondja mosolyogva*-A fogadó jó erre étel ital szoba amit kell megtalálsz*mondja a nőnek hiszen így is van Willnél már elég gyakran járt ismeri a fickót. A kissé gúnyos kérdésre csak elhúzza a száját aprón felkuncog bár ebbe sok öröm nincsen*-nem filmbéli szörnyektől kell félni. igazábol maga a településsel van a baj*mondja hiszen még ő se tudja mi áll a háttérbe nem tudja mik vannak itt ami az egészet ennyire sötétté teszi, de tény hogy van valami. Az invitálásra bólint majd beszál az anyós ülésre és megint a nőre néz*-Jó hangja van*mondja csendesen egy pillanatig csak hallgatja a rádiót majd előre néz*-Itt végig haladsz egészen ameddig át nem megyünk az elővároson aztán lekanyaroc a főutcán balra. LEsz egy tábla majd egy épület Will Predock fogadója. Tudod olyan hülye neon betükkel van ki irva meg fogod találni*mondja és úgy tűnik nincs más hátra mint hogy a lovak közé csapjanak*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Vas. Feb. 15, 2009 3:33 pm

*Egyszerűen nem tud mit kinyögi a vallomás hallatán, magában mélységesen elszörnyül és enyhe sajnálatot is érez, valamint szemernyi kételyt és igazságtalanságot. Lesüti dús fekete pilláit, nem tudni mire gondol, csak a következő, szintén bíztató szavak zökkentik ki gondolatmenetéből. Felpislog Dereckre, majd bólint egyet, ez kell most neki. No meg még egy létfontosságú dologra is szüksége lenne, kicsit enyhítené benne az indulatokat, meg a lassan fokozódó kétségbeesést.
- A településsel... Hm... *Nem tudja egyelőre mire vélni, de nem is akarja. Közben már a Peugeot-ban csücsülnek és amint az ajtó becsapódott, az utasítást is megkapta és felfogta, rátapos a gázra és addig nyomja míg fel nem vált négyesbe. Ez elegendő ahhoz, hogy közben tájékozdni is tudjon. Seperc alatt maguk mögött hagyják az elővárost és haladnak azon a bizonyos főutcán és figyeli hol is kell letérnie, majd el is végzi a manővert. Közben, hogy ne legyen annyira szótlan, a kiváncsiság kedvéért megkérdi.* És mivel ütöd el az itt töltött időt? Mármint mivel foglalkozol?

Vendég

*Céltalanul kóborol,azt sem tudja hova keveredett míg fel nem pillantott, rá nem jött hova is jutott. Napok óta furcsán érzi magát, néha rossz, néha jó ezt nem tudja eldönteni, de azt tudja hogy valami más. Az elővárosból tartott erre, tehát ellenkezőleg. Ahogy felpillantott a romosabbnál romosabb épületekre miket jól ismert már, semmi érzelem nem futott át rajta. Már megszokta.Hisz ahol ő megfordul mindenhol romok és üledező épületeket vannak. Egy nagyobb kődarabhoz sétál és unottan leül rá. Kezén megigazítja a kesztyűfélét s a távolba mered.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Ápr. 08, 2009 1:58 pm

*Egy másik ember érkezik. Pontosabban egynő , már napok óta érzett valamit ami történt de nem tudja pontosan mi volt. Viszont tud az állomási támadásról aminek nem is nagyon örült*~úgytűnik megint megölt kettőt....., meg kell találnom~*gondolja kicsit mintha máshol lenne a lelke majd meglát valakit egy kődarabon, bár az orra előbb jelzett , megérezte azt a jellegzetes szagot amit csak fajtársainál érezhetett eddig lassan közelebb megy a nőhöz de még mindig szagolja a körülötte ülő levegőt. Van egy olyan érzése hogy rátalállt arra akit keresett. Fekete ruhában van bőrnadrággal amibe elég könnyen és gyorsan tud mozogni, lehet vadászatból jött*-Szia, *mondja egy kicsit csendesen majd ledobja magát a nő mellé*-Furcsa érzés nemigaz?*kérdezi hirtelen bár a nő lehet nem érti meg honnan tudja a másik hogy ő micsoda lett de talán rájön*

Vendég

* Teljesen elmeredt a messzi távol vizslatásában, sosem szokott céltalanul lődörögni és hasztalanul tengetni idejét, hisz idő pénz, az meg fogytában volt, ahogy majd másfél hete nem állt munkába. De ennek bizonyára a zsaruk és a célszemélyek is öröltek. de várjanak míg találpra áll. Egyből üres zsebbel hagyja őket.
Egy fura dologra lett figyelmes. Bár nem tudta mi is ez az érzés, de érezte hogy nincs egyedül. Hallása, szaglása kiélezett volt, hallani vélte a lépteket s tekintetével egy érkezőt keresett. Szaglása is....olyan más....olyan nem is tudja de a levegőben valami más szagot is felfedeezett mi eddig nem volt jelen környezetében. Ekkor ér mellé a nő talán háta mögül érkezett azért nem látta s ült le mellé.*
- Helló....-*nem volt valami szivetmelengető köszöntés de most másra aligha volt képes. Nagyon foglalkoztatta mi van vele. Egyáltalán mi történt?
A kérdésre bután nézett a lányra. Nem is sejti honnan tudja hogy valami más s érzései martalékában tengődik napok óta.
Aztán a nő határozott tekintetébe nézett. Talán ő tudja mi történt vele, míg saját magának sejtése sincs.*
- Miről beszélsz?-*próbálta adni a hülyét.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Ápr. 08, 2009 2:10 pm

*Valahogy sejtette hogy a nő nem tudja még hogy mi folyik körülötte, a kezdetek mindig ilyenek, tanácstalanság azok a fura érzések amiket érezhet nomeg az új képességek amik eleinte zavaróak lehetnek, ha nem tanulja meg használni őket könnyen bele halhat ebbe a sötét világba. A kérdésére aprón felnevetett*-Azt hiszem te is tudod. A szagok és azok a fura élesedő hangok amiket hallasz nem illúzió és nem őrültél meg*mondja egy kis mosollyal majd komorba áll át az arcszerkezete, viszont ekkor hirtelen fejét lassan a nő nyakához dugja, és végig szagolja*-Igen biztos vagyok benne hogy te voltál ott a vasút állomáson, megharaptak*mondja kicsit elnyújtott sziszegős hangon*-Nem hiszem hogy tovább maradhatsz az emberek között.....

Vendég

*Igen, a nőnek igaza volt, lassan már kezdte úgy érezni hogy az megőrült s orvoshoz kell fordulnia beteges észleléseivel. De a nő tudja talán mi történt vele s ezt szavaival is megerősíti, mit figyelmesen végihallgat.*
- Igen...igen...-*néz meredten maga elé a földre ahogy kínjainak baját sorolja a nő. ~ Honnan tudja? Miből gondolja hogy érez is egyáltalán valamit?~ merülnek fel benne a megválaszolatlan kérdések. Társaságban is képes volt mostanság elbambulni, most is ez történt. Csak arra eszmélt fel hogy a nő szuszogását érzi a nyakán. Ijedten felpattan és mérgesen, szikrázó pillantásokkal méregeti.*
- Mi van veled hülye vagy? Mi a francot csinálsz???-*kiáltja felé, nincs elég baja még a nő is betámadja, na nem mintha újdonság lenne számára nincs baja a nőkkel, de most eléggé rossz passzban van. Ahogy a szavak eljutnak tudatáig, visszavesz az iramból és kiegyenesedik.*
- Honnan tudod? Miből gondolod hogy történt velem valami...?-*akaratlanul is a bal vállához siklott keze, hol még a sebesülése nyomai alig észrevehetően, de látszanak a hegek.
Majd belátva hogy a nő talán még többet mint jó maga, visszaült mellé és a szemeibe nézett.*
- Igen valóban volt sebesülésem és rohadt szarul vagyok óta. Valami nem stimmel de nem tudtom hogy mi s miért, hallok élesen még az apró neszeket mik rohadtul zavarnak és a szagok...az össze rohadt szagot egyszerre érzem...-*lövelte bele magát a lány a beszédbe.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Ápr. 08, 2009 2:32 pm

*Jól gondolta ő amit érez a nő. Régebben ő is megküzdött ezekkel de ő egyedül volt. Viszont nem küldheti ki a nagyvilágba a nőt ki tudja meddig élne ha még azt se tudja hogy mi történt vele, amikor a nő fel akar állni karja elég gyorsan mozog egyenesen a nő csuklójára és vissza rántja ülő helyzetbe, közbe látja hogy merre siklik a keze a nőnek a kérdésre aprót mosolyog*-Kilóméterkről érzem rajtad William szagát*mondja kicsit elhúzott szájjal bár azt nem mondja hogy ő az eggyik vérfarkas akit kinyírtak az állomáson de majd később közbe a sebre tapasztja a kezét lassan az egész fejét arra felé fordítja és ott is végig szagolja majd végül a nyelvét is hozzá érinti a heghez. Reyla melegséget érezhet majd a nő felemeli a fejét és a nő szemébe néz*-Hmm én nem ajánlanám hogy erről bárkinek beszélj ha élni akarsz, már nem az vagy aki voltál és hidd el lesz még ennél rosszabb is*mondja halk szavakkal de komoly hangon*-Nem fognak megszűnni ezek, sőt lesz még más különösség is. Fertőzött lettél*mondja miközbe a nő szemébe néz*

Vendég

*Csak akarta volna hogy feláljon és a nő szembe nézzen, de amaz visszarántotta maga mellé. Kezéből kivette csuklóját, jobban mondva megpróbálta kirántani, mert elég erős szorítása volt a nőnek.
Fogalma sem volt arról ki az a William.*
- Az meg kicsoda? Nem láttam én ott senkit....csak...csak egy gyereket.-*de az is kimúlt, szegény pára rosszul végezte. de ha jobban visszagondol más halottak is voltak ott, nem tudta hogy kerültek oda és kik is voltak ők. Mert ők is kimúltak.
A nő isméti szaglását ferde szemmel nézi.*
- Ezt miért csinálod? Muszály?-*kérdezi húzkodva tőle de hiába, még nyelvével is megérinti mitől melegség járja át karját. Na ezt már végképp nem érti.*
- Ne már! Mindek nyaldosol??-*elhúzta száját, elég bolodos ez a lány s viselkedése se normális, legalább is szerinte, sosem volt még része pár perces ismerettség után nyalakodásban.
Kellemetlen érzések lepik el a nő további szavaitól.*
- Kössz a bíztatást. így is elég szarul vagyok.-*elfordult s egy romhalmazra szegezte pillantást. De újfent a nő hangja kúszott hallójáatába, így kénytelen volt ismét felé fordulni már csak azért is mert nem értette miről beszél.*
- Fertőzött? ezt hogy érted? Jah biztosna a sebemre...na igen későn mentem vele a kórházba így meggyűlt vele a bajom. De hidd el nem állt szándékomra ilyesmiről beszélgetni senkivel. Tök hülyének néznének.-*felelte szárazon s ahogy a nő szemeibe néz különös érzés keríti el.*
- Egyébként mit keresel errefelé?

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Ápr. 08, 2009 3:21 pm

-Láttál ott vérfarkasokat, az eggyik*magyarázza egyszerüen neki nem különös dolog ez elvégre ismerte a fajtárasit bár arrol a kettőről is megvolt a véleménye aki ottpusztult*-Nem a gyereken van a hangsúly ő csak egy oszladozó hulla most már*mondja miközbe teljesen megismeri a nő szagát majd felemeli a fejét*-Csak hogy következőre megismerjelek, elfog kelleni a segítség ha szarba kerülsz a jelenlegi állásod szerint ennek úgy 80-90%ot adok főleg hogy nem tudod mi történt*mondja komoly hangon*-Elhiszem leszel még szarabbúl is hidd el*mondja hiszen minek bíztassa tudja hogy még sokminden fog keresztül menni, közbe válaszol a kérdésre is*-Egy kór ami már régóta szedi az áldozatait te is most már az vagy. Közénk tartozól. Azt ajánlom hogy teliholdra menny el ha nem akarod hogy az emberek megöljenek*mondja majd lassan feláll*-Véletlenül vetődtem erre felé van egykét dolog ami kiderítésre vár, és már megyek is, a tanácsot viszont azt ajánlom fogadd el, nem lesz könnyű de rajtad áll hogy túléled e*mondja búcsúzóul és beveti magát a házak közé, nemsokára elhalnak a léptei és el is haggya a terepet*

Vendég

*Nem tud kristálytosztán visszaemlékezni arra a délutánra, így azt sem tudja hogy akkor látott e ott vérfarkast. Egyszerűen nem tudta, hisz akkor ott nem az foglalkoztatta. sokkal inkább a túlélés.
elég szomorú volt részéről hogy így beszélt egy kisgyerekről a nő, bár ő sem az a babázós fajta, azért egy gyerek halála kissé mélyen érinti, pláne hogy jó maga is ott volt.*
- Fura vagy...-*állapította meg hangosan s további szavait már nem úgy hallgatta hogy ré figyelt volna hanem egy majdnem kiszáradt bokron legeltette inkább tekintetét. Pláne hogy amiket mondott egyáltalán nem voltak kedvére valók. jó lenne tudni miért is gondolja ezt a nő, nem kért jóslást de úgy tűnt ezt e nélkül is megkapta.
Végre nagy nehezen leesett neki a tantusz. Ha lehet még jobban elfehéredett mint amennyire eddig. "Közénk tartozol" " Telihold".... Egész életét arra tette hogy elkerülje azokat a lényeket kik a városukat támadja s szedi áldozatait. De úgy tűnt nem iskerül elkerülnie...érezte hogy más lett, de egészen idáig nem tudta mitől s mire vélni. ~ Vérfarkas vagyok....farkas lettem....~ cikáztak fejében a gondolatok, ahogy erre a nő rávilágított.
Csak bólintott egyébre nem volt képes, hisz amire rájött - mégha segítséggel is - megrendítette. Tovább ült a kődarabon és nézett ki a fejéből. Gondolatban siránkozott és temette magát...*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Május 13, 2009 9:12 pm

*Phin már ki tudja hány hónapja vágja itt a rezet, és nagyon utálja a várost, az egész lényét. A nagy sötétséget, a rideg félelmetes hangulatot és, hogy az emberek mindentől félnek... Igen már alkalma volt egyszer megtapasztalni, hogy mitől is. De ezt inkább nem emlegessük fel. Phin nem lett félősebb és kevésbé kíváncsi sem. Ismét az elővárosban, azért mert ez ugye a város széléhez, tehát a külvilághoz is közel van. Nem igazán törődött még bele, hogy nem tud innen elmenni. S minden idejében azon töpreng, hogy vajon hogyan tudna elszökni. S most ez a sötét utca, itt még nem járt. Nincs erre túl sok ember az biztos, pontosabban egy sem. És úgy látta a lány, hogy ezt a helyet mindig mindenki elkerülte, legalábbis a többség. Azaz valami van itt amitől az itteniek félnek... tehát a lánynak itt a helye. Amióta rájött, hogy nem könnyű innen a távozás felettébb vakmerő lett. Szinte már keresi a halált, de arra nem vinni rá a lélek, hogy öngyilkos legyen, nem is akar. Legalábbis tudatosan nem, esetleg tudat alattija miatt keresi a bajt. Néha rátör a pánik s az elkeseredettség a reménytelenség és a fájdalom. A barátját már ezer éve nem látta, legalábbis ilyen érzése van. Nagyon hiányzik neki hiszen ő volt az aki mindig megvigasztalta a lányt és tudta kezelni a hirtelen érzelemkitöréseit. A dohányzásról is leakarta szoktatni, és majdnem sikerült is. A lány mielőtt ide jött megígérte , hogy leszokik, és igen, le is tette a cigit. De amint megtudta, hogy nem tud visszamenni, a számára IGAZI világba ismét visszaszokott. S most is kattan a vihargyújtó teteje és ég a cigi. Lassan megfontolt léptekkel halad, kalapja alatt szemlélve a világot, miközben pöfékel.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Május 13, 2009 9:30 pm

*Úgytűnik ahogy a nap lemegy úgy a sötétség lényei is előmerészkednek. Bár Nil nem bátortalan de nem is nagyon mászkáll nappal bizonyos okok miatt. A vámpír most magányosan érkezett a városba és bizony még nem evett vöröslő szemei az utcát figyelik nem éppen arrul árulkodnak mint aki jót akarna. A vámpír egy sötét sarokba áll a fallnak támaszkodva nézi a járókelőket úgytűnik jó lesz a mai este*~csak egy harapás semmi több~*mosolyodik el de csak éppenhogy kicsit utána arcizmai ismét kisimulnak s szeme is vissza tér az útra, amikor meglát egy nőt Nil eléggé hirtelen ember nem nagyon válogat bár hogy mi lesz a lány sorsa eggyenlőre még nem biztos, halk de annál jegesebb hangon szól oda*-A cigi eléggé káros azt mondják az emberiség halálozási aránya nagyrészben a cigitől ilyen magas*szól oda félmosollyal*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Május 13, 2009 9:43 pm

*Lassú léptekkel halad előre, a megszokott mozdulat ami hiányzik neki amikor nem csinálja. Meggyújt, beteszi a cigit, kiveszi a kezét leengedi kifújja... betesz, beszív, kivesz , kifúj... ez a mozdulat az ami megnyugtatja. S az utóbbi hónapok megpróbáltatásai, már szinte kínozzák az álmait, a létét a lelkét. Hiányzik neki a társaság, még mindig nem nagyon állnak szóba vele az emberek. Eddig csak párral találkozott akik barátságosak voltak de azok is éjszaka jöttek elő, tűntek fel és általában volt bennük valami különösen vonzó ami egyáltalán nem zavarta a lányt. A lényeg ami lényeg , hogy még magányos is. Az arca elég megviselt és nyúzott. De még így nagyon szép, van valami a kisugárzásába. Ettől függetlenül a reménytelenség hulláma csak néha tör rá de átlagban az átéltek csak még elszántabbá tették. Szemeibe most is a most már megszokottnak nevezhető lángok égnek, s dühös ahogyan erre az átkozott helyre gondol. Magára, hogy minek kellett idejönnie, és persze az egész kócerájra. Nem kell sokat előre mennie, hogy megszólítsa valaki. Ugyan már hozzászokhatott volna az ilyesmihez, még sem sikerült. Bár már jobban kezeli a dolgokat. hirtelen összerezzen majd megremeg, úgy fut át a testén a rázkódás mintha a hideg rázta volna ki. Majd a hang irányába fordítja a fejét, inkább arra kapja. S az idegen férfira fordítja égő tekintetét. Most még az is dühíti, hogy megijesztették.*-Megijesztett...*Jelenti ki nemes egyszerűséggel, majd még egyet szív.*-Igen, lehet... bár a cigi csak megrövidíti az életet, s nem is mindenki lesz tőle rákos, hiszen csak akkor lesz az ha örökölte az erre hajlamos sejteket...*Hát valami ilyesmi, bár örül, hogy beszélni tud, kicsit megijedt.*-Esetleg kér...*Néz végig a férfin s egész testével felé fordul. *-azzal előkapja a zsebéből a dobozt s férfi felé nyújtja...*Szemével körbenéz, hogy mennyire van távol a nyílt utcától. Bár ahogy észrevette ha bármi problémája adódna, és sikítozna még akkor sem jönne senki a segítségére.*-Bár a dohányzás káros, de nem illik megijeszteni így az embereket... mert ezzel unszimpatikussá válik...*Beleszív a cigibe.*-Bár...számomra nem lett az...

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Május 13, 2009 10:03 pm

*CSak elrugaszkodik a faltol és néhány másodperc múlva már a nő előtt is terem a kinyújtott cigire cask lassan megcsóválja a fejét*-Köszönöm de nem kívánom*mondja a szokásos hangon majd lassan felhúzza a szemöldökét*-Hogy én ? Pedig nem volt szándékomba*moindja valamivel selymesebb hangon, közbe szemét körbe páztáztatja a területen úgytűnik fogynak a járókelők, ki tudja lehet a lány lesz a végén még az áldozat de kiderül. Annyira még nem éhes, azt úgyis észreveszik ha az*-Amúgy gyakran járkáll kint az éjszakába ilyen sötét helyeken?*kérdezi nyugodt lágy hangon*

Tárgy: veszély Szer. Május 13, 2009 10:14 pm

*Igen a járókelők fogynak de a lány még sem érzi veszélyben magát, legalábbis addig míg a férfi közelebb nem megy hozzá. De előtte még a hozzáfűzött "bocsánatkérésre" félmosolyra húzza a száját. A sejtelmes hang, Phin számára olyan mintha a férfi direkt arra pályázott volna, hogy megijessze. S ez egy picit feldobja amit a félmosoly is sugall. Majd Nil közelebb jön, a lány szerint túl közel is főleg, hogy elég jók a megérzései (bár sosem hallgat rájuk) és valami fenyegetőt érez a férfiban. Ezért ahogy az közelebb lép a lény óvatosan hátrébb táncol, a maga könnyed , légies mozgásával.*-Maga tudja...*Von vállat majd eltöprengve nézi a férfit.Nem mondták még magának, hogy van magában valami... -Egy pillanatra elhallgat.*-De ne sértődjön meg csupán észrevétel...valami...nem fenyegetőnek mondanám...*Egy pillanatig töpreng.*-Inkább úgy fogalmaznék, hogy vészjósló és ahogy közelebb ugrott bekapcsolt a veszély érzetem és a kis hang megszólalt, hogy jó lenne lelépni...*Még egyet szív a cigibe.... nem elég, hogy nem hallgat az ösztöneire, de ráadásul ami a szívén az a száján is. Talán nem kéne a megérzéseiről egy vadidegent tájékoztatnia, azt ráadásul akiről szó van. Na de hát mindegy, ez Phin...*Mellesleg...Delitto Phoenix vagyok...*Nyújt kezet bemutatkozás gyanánt, jó ha az udvariasság ezen apró mozzanatait nem hagyjuk el.*

Tárgy: Re: Sőtét árnyak utcája Szer. Május 13, 2009 10:21 pm

*Kissé álmos, vörös szempár villan a sötétben, ahogy Row kinyitja a szemeit, és felpislog a csillagokra. Az egyik tetőn fekszik éppen, nem egy megszokott dolog, de hát ha vámpírról van szó, akkor mi is az, ami megszokott. Némán fekszik a hideg tetőn, kezeit keresztbe fonja mellkasán és élvezi a csendet... élvezné, ha nem lennének emberek, aki éjszaka mászkálnak, és nem képesek befogni a szájukat... fél füllel figyel a hangokra, még akkor is, ha megpróbálja kizárni őket éppen. Nem sikerül csak a csendre koncentrálni, nem sikerül megszüntetnie a külső hatásokat, talán azért is nem, mert egy ismerős hang üti meg a fülét. Lassan feláll, leporolja fekete blúzát meg nadrágját is, majd lazán megborzolva kicsit a haját, szinte hangtalanul ér el a tető széléig, noha elvileg a csizmáinak hangja kellene legyen, hiszen vasakkal van tele. Fellép a peremre, majd behunyja a szemeit, és lelép. Nem kell attól félni, hogy összetöri magát, nem lesz semmi baja. Mint valami macska, a talpára érkezik, noha még meggörbül kicsit, meg is inog, de lassan visszanyerve egyensúlyát, kihúzza magát, és elindul a hangforrás irányába... a sarkon túl nekidől a falnak, és megszólal.*
-Hello. Hmm... csak nem unsz ennyire, hogy máris le akarsz cserélni? *kérdezi, kicsit csalódott arcot vágva, de hamar elmosolyodik, akkor sem akadna ki ha a válasz igen lenne, hisz úgy is mindegy. *

» Sötét gyártelep
» Fall Memoriam. A sötét keresztút.