Darkhole temető

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Május 15, 2009 10:28 pm

*újabb feladat, mert miért is ne, ha már felderítő... tegye a dolgát, ha van amit. Most is a temetőben császkál, fekete köpenyben, arcába húzza a csuklyát, és kezében az egyik tőrrel követi egy vérfarkas nyomait, már megint. Ezek még frissek, valahol erre lehet az az egyed... valószínűleg fiatal is, nem tűnik túl tapasztaltnak, rejtőzködés terén, csak aztán nehogy Tua szívja meg. De mielőtt megfugyelhetne minden nyomot, hirtelen zajt hall, valaki itt jár... és nem tudja mennyire veszélyes neki, el is indul a hang irányába, és hamarosan csodálkozva áll meg a férfi előtt.*
-Szia. Hát te?*kérdezi, mivel hogy már nincs ideje újra eltűnni a sötétben. Hibázott, de mindegy már, talán nem derül ki a titka... *

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Május 15, 2009 10:34 pm

-Hmmm... És te? *Mondja majd nevet*
-Nézd... megbíok benned, és nins veled semmi bajom... De tudod, van 1 kis dolgom... Még a kult bízta rám a feladatot. Csak nem találom a megfelelő sírt... A papíron el van mosódva az írás.
*Mondja majd tovább kutat. A könyvet fellapozza. At írja. Az északon, a fekete sír. De hát Gnarog a temető északi részén van! A fekete sír ott van rejtve. Végre ésreveszi a betört fekete sírt. Mintha lene ott egy poros könyv.*
-Hát ez meg mi? Nézd cska Tua! Valami könyv!
*Mondja, majd képzeletben saját homlokát üti, hogy olyan hülye volt hogy elmondja. Megfogja a könyvet. Bele lapoik, majd a kabát zsebébe teszi.*
-Munka elvégezve... Ugye nincs kérdésed?

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Május 15, 2009 11:13 pm

*Nekidől az egyik sírkőnek, majd lejjebb csúszik, és leül a tövében, a háta már védve így nyugisan rágyújt egy szál cigire, majd felpislog.*
-Hogy én?*kérdezi, talán kevés cinizmus is érződik a hangján, de nem szól senkinek sem, talán csak magának, mert nem érti, mit is keres ilyenkor itt, ahogyan más sem. Lassan szívja a cigit közben.*
-Kérsz?*nyújtja a csomagot a férfi felé, de nem kötelező vele cigizni, ő egyedül is tud.*
-Nekem csak volt egy kis dolgom. Elhiszed, ha azt mondom, vámpírok után kutakodom főállásban? Már tuti pályáznak a fejemre.*húzza el a száját, aztán elnyomja a csikket.*
-De van... Most akkor ki is vagy te? Nem érdekel, ha hosszú mese, van időm végig hallgatni. *mosolyodik el, és le lehet ülni mellé, pontosabban muszáj, mert tudni akarja, és nem szokott visszariadni a drasztikus módszerektől sem, ha valamit tényleg tudni akar.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Május 15, 2009 11:20 pm

-Elhiszem hogy vámpír után kutatsz... Számomra már semmi sem szokatlan ebben a sötét világban, különösen ha só esik a vámpírokról.
*Mondja és komolyan néz*
-Igen, köszönöm a cigit.
*Elfogadja és elkezdi szívni
-A teljes törit akarod? Hát megkapod.
A középiskola elvégzése után titokban tagja lettem egy okkult kultusznak, akik a mágiával foglalkoznak. Egy-két varásztrükkre képes vagyok, sőt talán egy icipici tűzgolyót létrehozni. De sokmindent elfelejtettem. A kultusznak hűséges tagja vagyok. Ide küldtek felfedezni ezt a régi könyvet, amire szükségem van. Immár minden dolgom véget érne een a helyen, de a pletyka szerint a városból még senki sem jutott ki élve. Így gondolom, a könyvet megtartom magamnak, és a kultuszt felejtem. Csak gondoltam, most gyanúsítani fogsz okkultizmussal, és rátámadsz vagy mi... Na de, ideje hazamenni... álmos vagyok...
*Mondja. Az igazat mondja, de sokmindent direkt kihagy, a titokzatosabb részeket. És ez hallatszik is. Nem bánja, a nő már épp eleget tud. Többet nem szabadna megtudnia. Gnarog számít arra, hogy a nő tudja hogy nem mindent mondott el, ezért felkészül az esetleges vitára, szócsatára, esetleg harcra*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Május 15, 2009 11:55 pm

*Újabb szál cigire gyújt rá, miközben Gnarogra pislog, és hallgatja a történetét. Amint elszívta a szál cigit, a tőrrel egy száraz faágat kezd faragni, vagdosni... nem agresszív cseppet sem, szép egyenletes, nyugalmas mozdulatokkal teszi, amit tesz, és néha a férfiar néz, szemei szinte sárgásan villognak most.*
-Gondolom ez volt a bevezető... elmondhatod az egészte elejétől végéig, és minden kihagyás nélkül. Itt óhajtod, vagy ha hazaértünk? Bár a gyertyafényes vacsora a nagy vallomás mellől el fog maradni, sajnálom. Gyertyafény lehet, de a főzés nem az erősségem.*elhúzza a száját, miközben Gnarogra néz, jó nem játszani vele, sok mindenre kész, még ha nem is gondolnák.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Május 15, 2009 11:59 pm

-Hmmm... jobb lenne előbb hazamenni. Akkor elmondhatom. Viszont mielőtt elindulunk egy nagy kérdés... Miért érdekel téged az okkult kult, amelynek tagja vagyok, vagyis voltam? Sajnos a kultus vezetői nem avattak be a fontosab dolgokba, a könyvből midnen kiderülhet... remélem... Motorral vagy?
*Kérdezi Gnarog. Nem cseleksik egyáltalán. Csak váraj anő reakcióját. Ha a nő motorral van, akkor simná hazajutnak, ha nem akkor hosszú lesz az út. Otthon mindent elmondhat. Talán e lehet élete nagy lehetősége? Biztosan nem... A köynv tartalma számára teljesen titok. Lehet hogy végre megtalálja az igazi varázslóvá válás útjat? Vagy megint hendemondák gyűjteménye a vámpírokról? Esetleg értelmetlen okkultista, normális emberek számára érthetetlen szövegek? Kiderül...*

Tárgy: Új Csüt. Jún. 11, 2009 11:10 pm

*Phini még él. Hát ez igazán meglepő. Főleg, hogy teljesen átállt az éjszakai életmódra. Rója az utcákat s egyre több információt szív magába. A nyakán még mindig ott van a két pontocska ami a vámpírharapást jelzi. Ez Nil-é. A másik harapás a kulcscsontján van azt most eltakarja a ruha. Egy rövidnadrágos bige egy temetőben? Érdekes, de Phin mindig is az volt. Sima edzőcipőt visel, úgy vélte, hogy a magassarkú nem illik egy temetőbe, főleg egy olyanba aminek ilyen göcsörtös utai vannak. Semmi sincs rendesen kiépítve vagy rendezve. Egy viszonylag magas nyakú felsőt visel. Hagyja, hogy látszódjon a harapás talán ez megvédi. Legalábbis a másik vámpír nem akarta megölni, azt hitte róla, hogy nemsokára átváltozik. Vajon egy nála tapasztaltabb vámpírt is át tudna verni? Jó kérdés. Emberekkel éjszaka még nem igen találkozott, pedig örülne neki. Végre egy élő és nem élőhalott. Bár azt nem mondhatja, hogy minden élőhalott gonosz. Gonosz? Talán nem is lehet így meghatározni őket. Kicsit olyan mintha érdek"emberek" lennének, és hangulat természetesen. Ami tetszik nekik azt csinálják. De bizonyára náluk is van olyan "szervezet" ami felügyeli őket, hogy ne szegjék meg a szabályokat. Mert szabályok márpedig vannak, s ezt már Phin is biztosan tudja. *~Mit keresek itt? Miért ide jöttem?~*Nem tudja, csak a lába vezette azt sem tudja, hogy milyen út vezetett idáig, hogy autóval jött-e vagy gyalog.*~Vajon az az ismeretlen vámpír volt? Vagy csak ennyire fáradt lennék?~*Az is meglehet hiszen alig alszik már napok óta, kialvatlan. Vagy ha alszik is fáradtan kel. Rémálmai vannak amik nem könnyítik meg a dolgát. Ügyetlenül lépked el a sírok között miközben szemeivel a helyet kémleli. Nem is tudja mit csinálna ha meglátna valakit. Elfutna, elbújna vagy bátran odalépkedne? Sajnos nem tud már kiigazodni magán. Még magát is meglepi a sok hülyeséggel.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Csüt. Jún. 11, 2009 11:33 pm

*Egyetlen egy árnyék surran a temető szürke sírköveinek rejtekében. Szűk, pántos fekete felső, fekete rövidnadrág, fekete teniszcipő, fekete befont lobonc... na és persze világító zöld szempár... ki más is lehetne, mint Tua. Kezében a tőrei leledzenek éppen, de a stukker is a keze ügyében van. Minden esetre, szép csendben óvatosan. A munka, az munka... már megint vámpírok nyomán mászkál, nemrég látott erre egyet, és szeretné eltenni láb alól. Gyorsan észreveszi az alakot, és még nem tudja, ki az, mi az. Lassan megközelíti, csendben, ügyelve, hogy meg ne hallják. Érez valami furát, de nem biztos benne, hogy vámpír-e az illető vagy sem. Minden esetre a meglepetés erejére alapozva egy pillanat múlva már a nő nyakának szegeződik az egyik tőr, és ő meg előtte áll. Nem fél a visszatámadástól, erősebb és tapasztaltabb, mint látszik. *
-Mit keresel itt?*közben tekintete vadul villan meg a sebhelyet figyelve.*

Tárgy: Kés Csüt. Jún. 11, 2009 11:49 pm

~Nyugalom Phini... ha akarna tőled valamit és nem csak az vezetett volna ide, hogy elkalandoztál még mindig nem tudnád, hogy hol is vagy...~*Nem nincs tudathasadása, csak próbálja a szívverését visszaállítani a normálisba. Tá-tám...tátám...tá-tám... Egyre jobban lassul a szíve már éppen megnyugodna amikor valami árnyékot vesz észre a sötétben. Megdermed de csak egy pillanatig látta és túl messze volt ahhoz, hogy kivegye mi volt az. Ember vagy talán állat? Valami madár? Minél több esetet hoz fel , hogy mi is lehetett annál jobban elveti az ötletet miszerint emberszerű lény volt. Ismét elindul...na...hogyha nem nyomnának hideg pengét a nyakához. Megállítja a mozgást s az adrenalin immár harmadszor árasztja el a testét.*~Vámpír? Nem lehet... nem járna késsel~*Nah igen egy vámpírnak miért lenne szüksége késre? Kicsit megnyugszik, vagy pont, hogy nem kéne? Ha nem vámpír viszont felkészült egyén akkor lehet nem örül annyira , hogy látja a nyakán éktelenkedő sebet. A megnyugvásnak nincs itt az ideje majd a valaki aki éppen egy késsel fenyegeti megszólal. Ezek szerint egy nő. Bizonyára jobban felkészült mint Phin. Aki nem túl jártas a harcművészetekben. Valamit tud, valamire emlékszik az edzésekből de, azokat nem biztos, hogy most tudná alkalmazni. Ahhoz nagyon profinak kéne lennie. És nem az... Tehát inkább nem ellenkezik, legalábbis még, nem éppen van győztes helyzetben. Jobb ha az ember kivárja a saját pillanatát. Most még marad a közreműködés.*-Csak sétálgattam... és idekeveredtem...*Hát ez nem lesz túl meggyőző. De hát először a kedvesség és az udvariasság, ha ez nem válik be akkor az ember utána még mindig lehet durva.*-És nagy megkönnyebbülés lenne ha nem nyomulna egy tőr éle a nyakamnak...

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Jún. 12, 2009 11:53 am

*Tua tényleg nem vámpír... ő vámpírvadász. És nem szállt még ki az Invictus kötelékéből, de eldöntötte, hogy ott fogja hagyni az egészet, nem megy parancsra csak úgy a legnagyobb veszélybe. Egyelőre annál kicsit többet számít az élete. És azért van a két kés... ezüstből ráadásul, mert ezt használhatja a legkönnyebben. És eléggé jártas a használatában, de ezzel a lány még mindig jobban járt, mintha a stukker került volna a kezébe, mert akkor már rég a szívében leledzene egy ezüst golyó. De nem tudta eldönteni, hogy most akkor vámpír vagy ember, vagy mi egyáltalán. Dampyr semmi esetre sem... annak csak születni lehet, de a nő nyakán az ott egy harapásnyom. *
-Nem hangzott túl meggyőzőn...*válaszol kissé hideg mosollyal, miközben lassan a másik penge vándorol a nő nyakához, majd a másik hideg pengét végighúzza a nyakán, és megállapodik a sebhely fölött egy pillanatra, aztán meg maga elé tartja, de még mindig a nő felé irányul a penge, szóval nem érdemes menekülni, annál jobban céloz, sokkal jobban.*
-Éppen éjszaka, éppen a temetőben, éppen egy ilyen szép emlékkel... túl sok lenne a jóból, édeske. *nahát, jön elő a kötekedős énje, ilyenkor szoktak menekülni az emberek a közeléből. Eddig csak Claudiusnak volt szerencséje nem csak ilyennek ismerni. Sőt vele egész normális is tud lenni, elvégre régről is ismeri, na meg a dampyr nem piszkálja azzal, hogy okkult dolgokkal foglalkozik, meg hogy invis...*
-Nekem is, ha majd két sarokkal odébb nem akadnék egy hullára elharapott nyaki ütőérrel. Csak még nem tudtam eldönteni, hogy mi is a szitu veled, drágaságom, mert nem vagy elég sápadt... és elég halott sem hozzá. *vonja meg a vállát, és kicsit hátrébb húzza a pengét, de azért a lány helyében kétszer is meggondolná, mit tesz, mert ez nem jelenti azt, hogy az első rossz lépésre nem repül bele az egyik kés. *

Tárgy: Pengék Vas. Jún. 14, 2009 10:10 pm

*A válasz nem önti el a szívét melegséggel. Egyrészt mert ahhoz túl őszinte és kemény. Másrészt pedig nem hisznek neki. Hmm... erre az első gondolat.~ A fenébe miért nem vettem magassarkút? Akkor legalább a lábába tudnám vájni a sarkam és tudnék menekülni~*Második gondolt pedig.*~Nah most nagy szarban vagyok.~*Mennyire igaza van. Hogyan fogja elmagyarázni a szituációt úgy, hogy ne végezze elvágott torkincával? Szívverése felgyorsul csak úgy mint a lélegzete. Ha a nő elég közel van a testéhez talán még érezheti is ahogyan egyre gyorsabban emelkedik a mellkasa és a válla. Ilyet egy vámpír nem csinál, ebből is látszik, hogy ember.*- Egy biztos...*Mormogja inkább a levegőbe. A gúnyolódásra kicsit elhúzza a száját, de inkább figyelmenkívül hagyja és másképpen kezd bele, hogy meggyőzze a nőt, nem vámpír. És a harapásnál sokkal több köze nincs hozzájuk. Majd ha elengedi talán többet is mond arról amit a harapásról tud. Ha azt még a Tuatha nem tudja.*- Te nem vagy vámpír...*Igen bátorkodik letegezni az illetőt ha már ő is megtette ugyan ezt. *-A megérzéseim ilyen téren nem csalnak. Eddig mindig tudtam ha félhalottal vagy hasonlóval álltam szemben.*Úgy látszik, hogy Phin nem válaszol egyenesen. Ahhoz még túl hideg a helyzet. És ahogyan látja a nő sokat tud és nem lacafacázik ha kell, és ha úgy ítéli meg, hogy a lány veszélyt jelent azonnal elvágja a torkát.*-Ez kellemetlen...*Mormogja az orra alatt.*-Most találkozom először olyan emberrel aki hajlandó félelem nélkül szóba állni egy idegennel. Hát még megtámadni azt. Mondjuk nem is vagyok túl régóta a városban.*Megrezzen a másik penge érintésére és behunyja a szemeit, nyel egyet. Próbál uralkodni magán, hogy ne próbáljon azonnal kiszabadulni. A lány felszisszent, sosem szegeztek még neki tört, kettőt pedig végképp nem.*-Oh... így felettébb kényelmetlen lesz a társalgásunk... legalábbis számomra...*Nagy erőfeszítésébe telik, hogy ne próbáljon meg védekezni, kiszabadulni, elfutni. Igazából alig bírja magát a szakadéktól távol tartani, attól a szakadéktól ami a pánikot jelenti. Ha most elveszíti a fejét , vége... tudja... jobb ha közreműködik minthogyha harcolna. Már világos számára, hogy jelenleg ő áll vesztésre. *-Nem fogysz...*Vágott közbe Phin de aztán gyorsan még hozzátette.*-Legalábbis általam átharapottra biztosan nem...*Aztán ismét csend, legalábbis Phin részéről.*- Sem elég hideg...*Tette még hozzá s kezeit nagyon lassan a nő tőrt tartó keze felé közelítette, még másik kezét megadóan felemelte. Ha lett volna fehér a kezében még azt is meglengette volna. Ha a nő nem ellenkezik meg is érinti a kezét de amint ez megtörtént elveszi. Még mindig nincs itt az ideje a harcnak. Talán lesz rá lehetőség, hogy harcoljanak és Phin nyerjen. De ő csak akkor fog harcot kezdeményezni. Érzi, hogy a penge lassan hátrébb csúszik. Egy pillanatra átfut az agyán, hogy most gyomorszájon vághatná a lányt, s akkor lenne ideje vagy elvenni a tört vagy elfutni. A kísértés óriási még is fegyelmezi magát. Ez még mindig nem elég. Még mindig nincs előnyben és amíg így van, nem kockáztat. Óvatosan előrébb lép, még mindig felemelt kezekkel, a kezeit úgy tartja ahogyan a bankrablásoknál az áldozatok. Még egy lépés előre, hogy kikerüljön a nő kezeinek hatásköréből és meg tudjon fordulni. *

Tárgy: Re: Darkhole temető Szomb. Júl. 18, 2009 1:44 am

-Na még csak az kéne...*szisszen fel, már éppen ő kellene vámpír legyen. Bár könnyebben tudna vadászni, de valószínűleg saját maga lenne az első, akit kilő egy ezüst golyóval, szóval nem éppen kifizetődő. Gyűlöli a vámpírokat, igazi átok lenne neki annak lenni. *
-Ehhez kevés a megérzés... Egy Lasombra úgy manipulál ahogy neki tetszik. De tényleg nem vagyok vámpír... talált. *vonja meg a vállát, és kicsit távolabb húzza a kést. De csak nagyon keveset, bár már tudja, hogy a lány nem vámpír. Csak azt nem érti, hogy akkor mégis hogyan van harapásnyoma és nem változott át. Ez valami felfoghatatlan.*
-Ez a feladatom.*újabb vállvonás, általában az idegenek nem emberek. Mármint azok, akik nem tartoznak szervesen a városiakhoz... és ez a kenyere. Felkutatni azokat akik nem emberek. Ma meg egy vámpírt követve ráakadt erre a lányra, aki neki elég fura. van sebhelye, mégse vámpír. De akkor micsoda?*
-Remélem is...*húzza el a száját, nem kell erre az estére több bonyodalom. Aztán amikor a lány keze a bőréhez ér, akkor még egy vállrándítás, és leereszti lassan a késeket. majd egyetlen apró csattanás, és mindkettő összecsukva, visszakerülnek a csizmája szárába. De úgy kell próbálkozni, hogy a pisztolya kéznél van, mindig, tele tárral, csak a ravaszt kell meghúznia. *
-De nem értem, hogy a fenébe van sebhelyed, ha nem vagy vámpír... Mellesleg meg tűnjünk el innen, mielőtt még feltűnik egy igazi, és akkor keríthetem. Nem ez a legjobb hely ebben a nyamvadt városban. *dünnyögi, aztán elindul ki a temetőből, a motor most is itt áll, nem messze. A kicsike nélkül nem sokszor mozdul ki. *

Tárgy: távozás Szomb. Júl. 18, 2009 2:26 pm

*Elmosolyodik, hát igen egy vámpír nem szegezne kést a torkának.*-Lasombra?*Kérdez vissza értetlenül.*-Az meg mi a fene?*Nah igen, a lánynak még mindig vannak hiányosságai ami az itteni dolgokat illeti. Viszont úgy szívja be az információkat mint valami szivacs.*-Feladat? Valami szervezetnél dolgozol? Netalántán a vámpírokat ölitek?*Talán túl közvetlen a kérdéseivel, mivel még csak nem is ismeri a nőt. Amikor eltűnik a kést, s meghallja a csattanást felsóhajt. Majd előre lép még egyet és megfordul. Alaposan végigméri a lányt, mielőtt válaszol a kérdésére. Kinézetre sem tűnik egy egyszerű alaknak.*-Ez hosszú...*Mormogja és elindul a nővel ki a temetőből.*-A lényeg, hogy sikerült összeakadnom két vámpírral... az egyik az nem is akart megölni, a másik meg... nem tudom nem emlékszem. Gondolom, hogy valaki vagy valami megzavarta. Mivel utána a kórházba eszméltem. Aztán egy ilyen félvámpír valaki fel is világosított, hogy mit jelent az ha csak megharapják az embert.*Elhúzza a száját.*-De nem nagyon érdekel. Én csak válaszokat akarok. Ha meghalok, meghalok. De előtte mindent meg akarok tudni az itteni lényekről.*Ezzel megtorpan.*-Ott az autóm...*Mutat a fekete audira.*-Akkor további...*Megtorpan mivel nem tudja, hogy most mit kéne mondani a nőnek.*-Jó...köhöm...sikeres vadászatot... *Igazából őt nem igazán érdekli a vámpírok halála. Neki hullára mindegy, hogy meghalnak-e vagy sem. Legalábbis egyenlőre, lehet, hogy később majd megváltozik a véleménye.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Vas. Júl. 19, 2009 12:03 am

-Igen, lasombra... meg brujah, és nosfi, és minden jó... vámpírklánok. És mind más a fő jellegzetességük, a lasombrák manipulatívak, nagyon is. *válaszol, kissé idegesen, nem szeret ezekről beszélni, főleg nem itt. Meg aztán amúgy is... nem az ő tisztsége ezekről kioktatást tartani egy temető kellős közepén. Ha érdekli a lányt, akkor nyugodtabb és biztonságosabb környezetben beszélhet erről egykori tanítója is, Ama, elvégre ő ezzel foglalkozik. Tuának csak a legfontosabb jellemzők maradtak meg az agyában, ami alapján felismerheti őket, semmi több.*
-Gyógyító vagyok... és néha vadászok is, ennyi.*mondja nyugodt hangon, bár belül csak még idegesebb, csak úgy villognak a neonzöldnek ható íriszek, valahogy az Invictus emlegetését megpróbálja elkerülni. Nem közkedveltek, ő maga meg amúgy sem az, nem csak ezen okokból. És különben sem tudja ki a lány, csak úgy nem ad magáról bizalmas infókat. Hivatalosan gyógyító és kész. *
-Félvámpír valaki? Csak nem egy folyton kócos, sápadt és szőke pasi? Dampyr... és Claudius... már ha ő volt, bár nem sok félvámpírról tudok a városban... *mosolyodik el, na aztán meg még kevesebbel van jóban, pontosabban ezzel az eggyel, akit barátnak nevez. *
-Amúgy meg úgy tudtam, hogy a vámpír mérge ha szétterjed a testben, akkor az illető is vámpír lesz. De majd megkérdezem... úgy tűnik, mindent én sem tudok. Szóval, bocs...*nehezére esett kimondani, de kimondta. *
-A minden kicsit tág fogalom. De azért sok mindent meg lehet tudni, attól függ, mennyi az időd rá... *válaszol, miközben kisétál a temetőkapun. *
-Nekem meg ott a motrom. Különben meg Tuatha vagyok... Tuatha Mavourneen. *kezet nyújt a lánynak, majd egy mosoly a jó kívánsághoz, aztán a motorig megy és felül. Kezében a sisakkal még elköszön, majd felrakja azt is, és elhúz haza. Mára műszak vége. De a dampyrhoz lesz még pár kérdése, az biztos. *

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Júl. 24, 2009 3:23 pm

//Még a nagyon régi, kriptás mese folytatása ^^//

*Tua segítségével átgázolnak a vízen, egészen a lépcsőig, ott pedig Sora, egyre jobban a nőre támaszkodva felvonszolja magát valahogy, majd, miután kiértek, mögöttük nagy robajjal beomlik a kripta. Köszöni szépen, neki a kripta előtti fű is tökéletes a pihenésre, amikor már megbizonyosodik arról, hogy nincsenek veszélyben, lerogy a fűre, természetesen a lehető legtávolabb a hullától, ami még mindig ott hever. Miközben a nő felméri a terepet, Sora zihálva próbálja összeszedni magát. A fejét közben szinte szétfeszítik a kérdések, de azokat ráér később feltenni, most egyelőre nagyobb baja is van. Mi volt ez az egész? Bejöhetett utánuk valami kutya? Vagy valami más? És miért omlott be a kripta? Lehetséges, hogy amiatt a nyaklánc miatt? De nem, ilyen csak a régi kalandfilmekben van. Vagy…? Végül kimagyarázza azzal, hogy valószínűleg a kripta nagyon régi lehetett… És már kívülről is látszott, hogy összedőlőfélben van. Ezalatt nagyjából magához tér, a légzése visszaáll a viszonylag normális ritmusba, és már a szíve sem akar annyira kitörni a mellkasából, bár a válla még le akar szakadni… Az ereje visszatér annyira, hogy ugyan nem túl tempósan, de el bír jutni Tua motorjáig. Mellékesen reméli, hogy ilyenkor nem sokan járnak a temető előtt az utcán, ugyanis elég ziláltan néz ki, a haja a sérült vállánál összeragadva lóg az alvadófélben lévő vértől, a felsője ujja széttépve lóg a vállán, a karján pedig hosszú, fekete, félig szétkent var sáv hirdeti, hogy az imént a lány még el akart vérezni. Amikor odaérnek a motorhoz, felül Tua mögé és várja hogy induljanak, igazából mindegy, hogy hova csak el innen.

Tárgy: Re: Darkhole temető Vas. Júl. 26, 2009 1:56 am

*Mostanába a nappalok és az éjszakák egybe vágtak valahogy minden össze kuszálódott nincs múlt nincs jövő csak a jelen létezik a fiú számára. Mondhatni pár napja olyan volt mintha egy villám csapás érte volna. És ugyan itt történt, minden, nem tudja hogy mi volt az ok vagy az okozat, és hiába gondolkozik mindenen valahogy nem akarnak össze állni az amúgy is törött darabkák az elmélyében, egy sírnak támaszkodva ül valahol a temető északi végletébe és kissé fáradt szemekkel néz maga elé. Tiszta ruha van rajta ez se tudja hogy került rá, fekete póló és nadrgág, haja kissé össze állva áll a fején. Az eggyik kezébe egy cigi van másikba a benzines öngyújtója. Csak kattintgatja néha néha felgyújtva a benne lévő lángot miközbe nagyokat szippant a cigiből és gondolkozik*

Tárgy: Re: Darkhole temető Vas. Júl. 26, 2009 2:18 am

*A temető általában eléggé csendes, és nem elhanyagolható tény, hogy üres is, ami az itt felbukkanó életet illeti, ami fontos ám, ha az ember... vagyis vámpír magányra vágyik, és egy ki csendre. Hát még mennyire lényeges a csend, ha magányra vágyó egyedünk vak, ennek következtében meg rendkívül éles hallással rendelkezik, aminek segítségével szinte látni képes. No, nem a szó szoros értelmében, hanem csak a rezgések alapján feltérképezi a helyeket. Márpedig Gwen ilyen különös egy lány, aki nem lát a szó szoros értelmében, mégis néha többet érzékel a környező világból, mint mások, és talán többet, mint kellene. Hm... túl a vadászaton most már csak egy kis sötétségre és csendre vágyik, kiiktatni a lehető legtöbb szürke meg halványkék rezgő vonalkát az agyából. És persze kicsit messze lenni a kastélytól, ahol utóbb mintha nagyobb lenne a nyüzsgés, neki legalább is túl nagy, csak zavarják, amikor ilyen tájban mindenki megmozdul és vadászni indul. Szegény lánynak ez kész káosz...szóval most szépen letelepedik egy sírkő mögé, nekivetve a hátát, és lehunyt szemmel figyeli a természetet, ahogyan a szél megmozdítja a lehullott leveleket, meg ilyen apróságok jutnak el hozzá. Meg valami más is, valami fura, oda nem illő. Valami kattog, nem túl rendszeresen, minden logika nélkül, hol gyakrabban, hol ritkábban. Gwen kinyitja a szemeit, és a hang irányába fordul, figyel, bár a fehér íriszeknek mindegy, úgy sem látnak. De azért eléggé nehezen jön rá, mi is a hangforrás... vagyis egyelőre elképzelése sincs róla, mi kattog, majd serceg, meg számára eléggé szokatlan hangok áradata özönlik felé. A sírkőbe kapaszkodva feláll, majd elindul a sírok között, mintha tényleg látná, hogy hová lép. Ujjai néha végigsiklanak egy-egy kövön, tájékozódni próbál, és csak megy a hang irányába. Aztán megtorpan. Fura a szag, élőlény, de nem vámpír és nem is farkas. Kissé mintha sápadtabb lenne hirtelen a kelleténél a fehér holdfényben, és a derekára csavart fonott övre kulcsolja az ujjait, meg egy sírkőnek támaszkodik. Legalább azt tudja már, hogy honnan jön a hang... valószínűleg egy öngyújtó lehet. Bár nem biztos benne, és abban sem, hogy jó ötlet volt erre tévedni, noha azért az optimizmusa még nem hagyta el. Beleszagol a levegőbe még egyszer, majd megszólal, teljesen természetes hangon. Nem tűnik fel, hogy azért nem éppen a legbiztosabb a dolgában, csak reméli, hogy nem valami olyasmi áll előtte, ami... vagyis aki letámadja.*
-Hello.*szólal meg, és még mindig nem engedte el az övet, bár nem szándékszik senkivel sem összemérni az erejét, ő utál harcolni, nagyon is. *

Tárgy: Re: Darkhole temető Vas. Júl. 26, 2009 2:33 am

*Csak kattogtatja tovább az öngyújtót nem nagyon érzékeli hogy valaki lenne itt. A srác 21 évével talán ha többre emlékezne mint most per pill felismerné hogy nem ember közelít de így amióta történt pár furcsa dolog nem is gondolna ilyesmire csupán kérdőn arra felé veti a pillantását és egy lányt ismer fel. Eléggé sápadt de a srác se gondolkozik nagyon ennek az okán inkább csak nyugodt hangon válaszol. *-Hello*köszön miközbe végig néz a lányon közbe össze csukja az öngyújtóját és berakja a zsebébe, majd ismét az idegenre néz*-Elégg fura hely egy nőnek az éjszaka közepén egy temető*mondja kicsit félmosollyal persze erre jöhetne a válasz hogy neki is erre már nem tudna mit válaszolni csupán emlékeket kerget, hogy megtalálja e őket az már jobb kérdés elnézve mot a fiút valószínü még eltart nála egy kis ideig a dolog.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Vas. Júl. 26, 2009 2:55 am

*Gwen egyelőre csak mereven bámul maga elé, sokszor olyan, mintha vesébe látna a fehér szempár, nagyon meg kell nézni ahhoz, hogy valaki észrevegye, hogy ő bizony semmit sem lát, hiszen vak. Jobb kezét lassan leengedi maga mellé, és ujjai először a fekete nadrág zsebét veszik célba, de aztán meggondolja magát, és máris a hideg követ érinti, aminek az imént nekidőlt. Amint az illető tőle nem messze visszaköszön, elmosolyodik. Már betájolta, bár egyelőre csak azt tudja róla, milyen magas lehet, na és hangja után, hogy férfi. Meg persze sok mindent elárul ez a hang, csak azt úgy még megtartja magának... *
-Lehet, de itt csend van... általában.*az utolsó szót rövid hatásszünet után teszi hozzá, kissé halkabban. Hiszen ez a hely azért sokszor kihaltabb, bár azért most sincs tömegnyomor, meg kell hagyni. *
-Mondjuk bárkinek fura éjszaka itt kószálni... *jegyzi meg, é ismét beleszagol a levegő. Nem feltűnő, csak egy mélyebb levegővétel, de még mindig nem jutott semmire sem. Ember nem lehet... érezné a vére édes illatát. De nem azt érzi... hanem valami mást, valami újat, valami szokatlant. Kárhozat szagát (a cigifüstön kívül), és mégsem a sajátja, és nem is farkas, azokat ismeri. Nem tudja behatárolni. Róka? Azokat mérföldről kiszagolja, olyan átható a bűzük, érzi az alattomosságukat, meg a gyávaságukat is a levegőben. De ez itt nem olyan, ez itt össze van zavarva, ezt a hangján hallja. Mintha hirtelen a feje tetejére állt volna a világ... de úgy tűnik Gwen tudása ezen a ponton kevésnek bizonyul ahhoz, hogy megtudja, micsoda is az, akivel szembekerült. *
-Amúgy meg örvendek, Gwen a nevem... *mondja egy mosollyal, de kezet nem nyújt, áruló lenne a hideg érintése. *

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Júl. 27, 2009 12:43 am

//Sora//
*Éppen, hogy kiérnek, a kripta hangos robajjal omlik be mögöttük. Felkavarodik a föld pora, és oszlopként emelkedik a magasba, jelezve, hol volt az imént a kripta. Tua segít a lánynak leölni, hogy megpihenjen, és addig is ujjai között tartva a medált, nekidől az egyik magasabb sírkőnek, és megnézi tüzetesebben, majd zsebébe mélyeszti. Vajon ki az a Halaster? Most ez köti le minden gondolatát, kit kell neki megölnie, és vajon kié volt a hang? vajon jó döntés-e ölni csak egy hang alapján, amit lehet, hogy csak úgy hallott, mondjuk a légnyomás, vagy valami ilyesmi változása miatt beképzelt. Vajon mi is a helyes válasz? Belebonyolodik lassan, mintha egy sűrű füstfelhőbe keveredett volna, nem látja át ennek a mai kis kalandnak még a lényegét, de majd konzultál az ügyről valakivel, muszáj lesz, hiszen azt sem tudja, kicsoda a Halaster. Mindez pár rövid perc alatt pereg le fénysebességgel az agyában, és máris a lányra fókuszál újra. Segít felállni, és elcsodálkozva figyeli a megszáradt vércsíkot, meg a teljesen eltűnt seb helyét, mintha semmi sem történt volna, magyarázat nélkülinek tűnik a vércsík... sehol egy karcolás, pedig látta még lent a vérző sebet. Nem érti, ennyire gyorsan neki nem gyógyul, az biztos, pedig ő tudja gyógyítani az ilyeneket, hiszen ez a szakmája. Eltámogatja a lányt a motorjáig, majd a kezébe nyomja a másik bukósisakot is, ez már csak egyszerű fekete, míg az övé éppoly vörös, mint a motor. Felteszi a sajátját, és megvárja, amíg a lány is felrakja a másikat, majd egy "kapaszkodj"-ot elmorog, és máris felbőg a motor, aztán elhúznak innen, jó messzire. az északi lakónegyed innen nincs túl messze, addig Tua meg sem áll, elvégre ott lakik, és ott vannak a gyógyszerei is, a lányta meg ha más nem, egy szíverősítő ráfér. És nem alkholtartalmú akármiben kell gondolkodni, hanem most komolyan gyógyszerekre gondolt, szóval ha Sora hajlandó rá, akkor kicsit rendbeszedi, hisz gyógyító. Smile

*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Júl. 27, 2009 1:00 am

-Mondhatjuk ez az egészbe a jó. Pár napra értekezhetnénk a holtakkal*feleli egy fanyar félmosollyal miközbe a lányra néz valami feltűnik neki fura az egész de nem tudja miért egyáltalán nem is tudja miért érez furán*
-Furának fura de ha nincs jobb néha egy elhagyott vagy alig látogatott temető is jobb a semminél vagy az utcánál. Azt nem szeretm legalább itt van valami aminek köze van a természethez. Nem bízok az utcába sötét... kietlen *mondja miközbe a térdeit felhúzza a mellkasáig majd a karjával átöleli őket. Majd a lány bemutatkozik a srác csak egy pillanatra mintha elgondolkozna amolyan reakció szünet majd biccent felé*-Örvendek Gwen*mondja majd egy fél pillanatig csendbe burkolódzik mintha gondolkozna de hamar fel kapja a fejét*-Til. *mutatkozik be most már határozottan*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Júl. 27, 2009 1:25 am

-Talán sok mindent mondanának... *mosolyodik el, igaz, belegondolva ő is halott, nem kellene meglepő legyen, hogy a temetőben kószál... csak egy élőhalott, semmi több, egy vámpír, ez itt éppen neki való hely. Meg aztán amúgy sem árt néha eljönni az anyja sírjáig, hiszen ő volt az egyetlen ember, akihez szoros kapcsolat fűzte. Hiszen lehet bármennyire is optimista, meg egyáltalán vidám, talán túlságosan is a jelen helyzetéhez képest, attól még éppen úgy más, mint a többiek, és nehezen illeszkedik be. Nagyon is más, mint a többiek, méga ha elsőre nem is vevődik észre. Kevesen szúrták ki eddig túl hamar, hogy vak, mert nem úgy tűnik. Olyan mindig, mintha fürkészne, figyelne, egyáltalán látna. Lassan ő is leül a sírkő tövébe, már csak azért is mert úgy védve van a háta, és biztosabb, mintha csak arra hagyatkozik, hogy éles a hallása. Túl sok minden történt már, túl sok kiszámíthatatlan , váratlan, meglepő esemény, amit szeret kivédeni inkább. *
-Nekem túlságosan is élő... és éppen ezért válik veszélyessé. *kissé meglepődve hallgatja azt, hogy kietlen. Neki az utca soha nem volt kietlen, mindig hangok ezreit hallja, és ezek összezavarják, sokszor csak egyfajta örvényféleséget lát maga előtt, amiben minden kusza, nem tud forrásokat kiszűrni, csak botorkál, és ez neki mindennél veszélyesebb helyzeteket teremthet. Az utcának milliónyi hangja van, és ezzel együtt azért rengeteg arca is... mert van, hogy csendes, békés, barátságos is tud ám lenni nagy ritkán, de ha nem kedvel, akkor veszélyes, kihaltnak tűnik, vagy éppen telezsúfolt, teljesen mindegy... attól még nem kietlen, mert talán ezt az arcát mutatja, pontosabban álarcát, mert ebben a városban minden más, mint túl ennek az elátkozott földnek a határain. *
-És mi járatban éppen erre? *kérdezi meg, végül is normális, hogy nem fog csak úgy rákérdezni, hogy akkor, bocsi, de te ugye nem vagy vámpír, de farkas sem, szóval mi is vagy... inkább egyelőre találgat, majd csak rájön, mielőtt még elérné, hogy megtámadják, bár egyelőre nem úgy tűnik neki, mintha a fiú egyhamar letámadná. *

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Júl. 27, 2009 1:35 am

-Lehetséges*haggya annyiban a dolgot úgytűnik hogy valamennyire még van is eggyet értés a két fél között*-Élőnek élő csak fura mint minden mostanába*mondja kicsit elgondolkozva tény hogy a fiú a mostani helyzetébe ténleg mindent furának lát. Vagy inkább ismeretlennek a baj hogy még az okát sem tudja , bár tény ténleg minden megtörténhet csupán a srác azt nem tudja mire számítson itt van a probléma, a kérdésre kicsit zavarodottan kapja fel a fejét miközbe a cigit eloltja az eggyik sír tövébe és rá is lapátol a kezével egy maréknyi földet betemetve a csikket*-Nemtudom*feleli teljesen őszínte hanglejtéssel, ténleg nem tudja mit keres itt kicsit el is mosolyodik azért de belül feszült*-Négy napja tértem magamhoz nem messze ettől a helytől talán két három saroknyira, azóta vannak fura dolgok, ott kezdődve hogy nem emlékszem hogy mi volt ezelőtt. Mintha filmszakadás lett volna, az ezelőtti életem teljesen ködös, néha néha egy kép de semmi több fura mi?*kérdezi miközbe kicsit feljebb tornássza a térdeit*-A családnevemre sem emlékszem gondoltam ha itt maradok eszembe jutnak dolgok de nem nagyon jött be

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Júl. 27, 2009 1:59 am

*Végighallgatja türelmesen a másik mondandóját, miközben azért az ő fejében egymást kergetik a gondolatok. Rengeteg minden eszébe jut, még abból az időből, amikor hirtelen rengeteg minden változott meg az életében. Ujjai között elmorzsol néhány fűszálat, és beszívja az illatukat, arca elé tartva a fűtől zöldre színeződő ujjait. Már ez is más, úgy tűnik, noha nem csoda, hiszen egy temetőben ül, ezt nem kell elfelejteni... olyan halál szaga van itt mindennek. Sóhajt egy aprót, majd fejét Til felé fordítja. *
-Furának fura... bár nem szokatlan. Legalább is nem mondhatom, hogy ismeretlen lenne az érzés... mintha a semmiben lebegnél, és nem találsz egy biztos pontot, igaz? Talán csak beverted a fejed, vagy nem tudom... nekem attól volt ilyen. Nem emlékeztem a nevemre, nem ismertem meg anyámat, pedig csak egy nagyot estem... *monjda egy sóhajjal, és ami talán a legrosszabb volt az egész esésben, azt elhallgatja. az a ény, hogy kinyitotta a szemét, és sötét volt, soha többé nem látott úgy, mint mások. De az emlékezete eléggé hamar visszatért, csak egy két napig volt olyan rossz, hogy semmire sem emlékezett, aztán magától előjött minden. *
-De lehet, hogy hamarosan visszatérnek az emlékeid. Nem tudom, mi a rendje, de én sem emlékeztem még a nevemre sem, aztán úgy két nap elteltével lassan minden emléke visszatért. Bizonyára van akinek tovább tart... *mondja, majd elhallgat, hát nem sok vigasztaló dolgot tudott mondani, az tény, de legalább próbálkozik A beálló csend csak olyan gondolkodási idő, ami kell, hogy összeszedje a fejében kergetőző gondolatokat, hátha talál még valamit, amit elmondhat. Egyelőre nem érzi veszélyesnek a másikat, hiszen úgy tűnik azt sem tudja kicsoda... vagy csak jó színész lenne? Hm... ennyire a hangját senki sem tudja manipulálni, és Gwennek a hang sok mindent elárul. Hát, most cseppet sem tart a fiútól, inkább próbál valami olyat előkotorni röpke majdnem negyedévszázadnyi tapasztalataiból és bölcs gondolataiból, amivel segíthet, vagy legalább eléri, hogy ne legyen ennyire padlón. Próbálkozni csak szabad.*
-Hé... *pillant fel, hirtelen megtörve a csendet*- Nézd a jó oldalát... új életet kezdhetsz, nem köt a régi, nem húz vissza. *mondja egy mosollyal, hisz így is fel lehet fogni, bár sejti, hogy ez nem feltétlenül fogja jó kedvre deríteni szegény fiút. De ha azt mutatja ki, hogy végtelenül sajnálja, azzal sem ér el sokat, talán még csak ront a helyzeten. XD*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Júl. 27, 2009 2:07 am

-Hmm nemtudom nem annyira fura ebből a szempontból inkább csak nyugtalanító hogy nem tudom ki vagyok, valahogy nem vagyok a helyzet magaslatán*feleki komor hangon*-Szerintem lehetséges a tarkómon volt vlaami seb de már begyógyult. Elég hamar*mondja egy félmosollyal bár sok boldogság nincs benne*
-Minden esetre akkor neked szerencséd volt hogy hamar vissza jött* feleli komoly hangon majd kicsit megint csendben marad*-Kivárom annyira azért nem félek valamikor csak vissza kell jönnie legalább nem esek kétségbe*mondja miközbe a kezét lehelyezi a mellkasára és mély levegőt vesz*-Ó ezt nem mondhatod komolyan*nevet fel kicsit*-Azért nem olyan egyszerü új életet kezden ha nem tudom hogy a régi milyen volt és lehet hogy nem is volt rossz.. előbb aztkén megismernem*feleli őszíntén*