Darkhole temető

Tárgy: Darkhole temető Szer. Jan. 14, 2009 3:03 am

Egy erős vaskos kapu rajta áll a temető neve. A belvárosból elég könnyen ele lehet ide jutni hiszen elég nagy területet foglal e emberi temetkezési hely. Miután belépsz a sötét vaskapun az örök nyugalom helyszínének képe tárul eléd. Valakibe rossz valakibe viszont jó érzést kelt az örök megnyugvás helye. A kaputól elég hosszú távolságba jelzik a fejfák a városba eddig meghalt lelkek helyét. Ha az ember eljárkál közöttük láthat sírkövet melynek oldalán mára már meg meg kopott a felirat s minél beljebb megyünk ez annál gyakoribb jelenség lesz. A sírok egy része főleg még az elején gondozott de ahogy távolodunk úgy nő a gaz és bokrok melyek már lehet behálóztak egy egy sírt.

A temető északi végletébe van egy kisebb épület, amolyan kisebb imaház ahol búcsúztatják a holtakat, s van egy csapóajtó is mely a kriptákba vezet le. Nem tudni miért de ott van mióta a temető áll. Viszont vigyázat miután leszáll a nap s az éjszaka uralma jő el ez se biztonságos környék. Ki tudja ha itt maradsz estére másnap nem lesz e neked is egy gödör s egy fejfa a temetőbe…

Vendég

*A fogadóból egyenesen ide jött.Jól ismerte ezt a környéket,mint a város összes többi részét.ezért is tért ide nappal.Na nem mintha a nap sugarai beragyognák akörnyéket,de mégsem telepedik a helyre sötétség.Ami már itt veszélyes...
A nagy vaskapuhoz lépett majd felpillantott a táblára.Akárhányszor ide jött mindig felnézett a temető szóra,s csak utána lépett be.A kapu nyirogva engedett lökésének.Nem pocsékolta idejét a visszacsukással,nem foglalkozott vele.Céllal tért ide,így egyenesen ahhoz a fejfához ment,hol már megannyiszor megfordult.A fejfán már alig látszottak a betűk,ő mégis tudta hogy szülei síjánál ál.Talán három,négy éves lehetett mikor meghaltak s magára maradt.Az utca nevelte fel és a szükség.Őket hibáztatta kiket másokat?Hogy ily világra szülték majd egyedül hagyták.De jól elboldogult.Gyűlölettel teli tekintettel meredt a ferde fejfára.Soha egyetlen szál virágot sem hozott nekik.Nem érdemelték meg.No nem mintha a többi fejfán virágosbokrok lettek volna...*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 3:52 pm

*Egy ideje már sétállgat a területen nomeg inkább most mint napnyugta után. Akkor valahogy nem érzi biztonságosnak az egész környéket. Már hogy lenne az? Hiszen maga az egész pokolszerüen hat kezdve azzal a kisérteties ténnyel hogy hiába próbálja elhagyni az egész vidéket már számtalanszor próbálta eddig s mégse találta meg a kivezető utat. Mintha körbe körbe járna. Ezt már jó pár éve próbálgatja de most már egyedül. Viszont most úgy dönt bemegy a temetőbe hiszen van itt valaki akit ismer és már elég régen látogatta meg. A temető hátsó soraihoz sétáll és megáll egy ütött kopott sírnál, amelynek a fejfájára az van irva "Daniel Jamison" Egy pillanatra elmereng nem érti hogy fajulhattak idáig a dolgok*~S mindez már hat éve~*mereng el magába miközbe lassan feláll és egy ismeretlen nőre lesz figyelmes. Egy pillanatig csak lassan felméri majd úgy gondolja megszólítja bár többször elgondolkozik rajta hogy érdemes e megtörni a kísérteties csendet mely itt uralkodik de végül úgy dönt mégis*-Látom magának is lehet ismerőse itt*mondja halkabban miközbe tesz egy lépést a nő felé. Nem akar zavarni látszik is rajta a feltételezést is csak pusztán abból a dologból szürte le hogy egy bizonyos sírnál állt meg a nő bár lehet tévedett de most már mindegy.*

Vendég

*Kezét a testét rejtő köpen yalatt ökölbe szorítja. Sosem bocsájta meg nekik amit vele tettek.Még a nevét sem ők adták neki hanem a fogadós hogy tudja valahogy szólítani.Egyáltalán semmi köze ehhez a két emberhez,kiket már réges-régen szétrágcsáltak a férgeg s csupán csonjaik maradéka honol a föld alatt. Simán bosszút esküdne ha lenne kinek.De már nincs s nem is tud mit tenni.Pedig legszívesebben kitombolná magát rajtuk.De már elkésett ezzel...jó pár évet.
Egy mozgásban lévő alakra lesz figyelmes.Felé tart. Sötét szemeit a férfira veti,arca semmit mondó,kifejezéstelen.Még nem látta sosem.*
- Nem ismertem őket,de tudom hogy ők fekszenek itt.-*bökött fejével a fejfa felé.Felmérte a férfit. Emberinek tűnik,de ki tudja nem csörgedezik ereiben már a mérgezett vér.Ez úgy is csak az éjszaka eljövetelével derül ki.*
- Gondolom magának is.Nem szívesen sétálgat az ember itt.-*annak baj llehet az agyával,de vannak kik itt töltődnek fel.Nem normálisak.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 4:11 pm

*Ahogy látja a nő nem igen rajonghat azokért akik itt fekszenek csak egy pillantást vet a fejfára majd vissza a nőre, bár a kellő távolságot még megtartja elvégre, azt már megtanulta hogy senkibe nem lehet megbízni, Daniel erre faragott rá, miután egyedül vágott neki az éjszakának. Bár a halál körülményeire Dereck nem igen tud választ adni hiszen ő csak később ért oda s éppen a véletelen sodorta arra amikor meglátta a halott öccsét. Utál erre gondolni mint ahogy az egész múltjára.*~Miféle múlt? Örökös menekülés az ismeretlen elől ez az egész város elől, gyűlölöm!!~*belül tombol de arcán nem látszik maximum szeme egykét rángása ami viszont hamar abba is marad. A férfi megőrzi a nyugodtságát hiszen most ha már megszólította a nőt nem lenne szép ha egy szót se szólna*-Ahha. Értem, szóval régi elfeledett ismerősök*bólint legalábbis erre tud gondolni a nő szavaiból. A férfin amúgy fekete bőrkabát van a hosszabbik fajtábol ami a földet verdesi és fekete bőrnadrág ugyanilyen árnyalatu pólóva. Dereck A belső zsebéből előhúz egy megviselt papírdobozt majd kivesz belőle egy szál cigarettát és lassan rágyujt az égő gyufát pedig a sírokon túlra pöcköli, közbe hallgatja a láng duruzsolását ahogy alszik el rajta. Egy nagyobbat szív majd ismét a nőre néz*-Mondhatni már egy ideje ellátogatok ide. ELég sok emlék fűz valakihez aki ugyancsak itt fekszik*mondja nyugodt hangon bár mindig is viszolygott az emlékezéstől de most úgy tűnik valahogy könnyebben veszi*-A nevem Derick. Derick Jamison*mutatkozik be közbe lassan kezet nyújt a nő felé és látszik hogy semmilyen hátsó szándéka nincs a férfinek*

Vendég

*Gyanakvó pillantással méregeti a férfit.Kevesen keresték társaságát,csak azok kik sorra érkeztek hozzájuk,hisz nem ismerték múltját.Mi nem oly vészes,leszámítva azt hogy nincstelen, retkes gyermek volt.De kinőtte.S mára olyanná nőtt ki amit ilyen körülmények között ki tudott hozni magából.De aki ide kerül az sem áll túl jól.Legalább is így gonolja.Hisz tudta hogy csak a menekülés vezérli őket.Mi sosem következik be.Talán ez a férfi is csak a kiutat keresi.Majd rűjön hogy sosem szabadul...*
- A szüleim.-*bökte ki röviden. Mily általános az a szemle miszerint egy közeli hozzátartozóhoz jár ki ilyen kietlen helyre az ember.Neki távoliak voltak.Túlságosan is.Csak a gyűlölet vezérli ide és a megvetés semmi más.Havonta egyszer betér ide és elhordja őket.Ne hogy már a túlvilágon nyugtos lehessenek,miközben rá annyi megpróbáltatást mért az élet.
A kezére pillantott majd elfogadva azt belehelyzet vékony kezét és megrázta.*
- Rëyla. S ne higyje hogy közeliek.-*elengedte a kezét majd a szemébe nézett.*
- Sosem ismertem őket.De ellátogatok ide.-*hogy miért azt egyenlőre még nem osztotta meg vele.*
- Még sosem láttam a városban...-*célozgatott.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 4:32 pm

*Miközbe kezet fog még mindig a múlt jár a fejébe node ő az a fajta ember aki túl sokat gondolkozik az ilyesmin, pedig élhetne csak magának de nem ő a múlt és a múltba elhunyt rokonnak is él de hogy minek azt igazábol maga se tudja. LEhet csak a közös kötelék meg az itt előtőltött két év a testvére halála előtt, lassan felsóhajt majd bólint miszerint érti amit a nő mond*-Örvendek*mondja közbe próbálja feldolgozni a választ első hallásra nem igen rajonghat a nő a szüleiért feltéve ha ez ténleg az ő sírjuk de Dereck nem szokott ilyen kételyekkel gondolkozni ahoz valahogy túlságosan sokat húzott le itt hogy még ilyeneken is gondolkozzon. Úgy dönt végül nemigen kérdez rá a kapcsolatra mert ki tudja rosszat mond e vagy sem hisz nem is ismeri a nőt. A következőre megint csak bólint majd kicsit elgondolkozik*-Hmm pedig már jó ideje itt élek a belváros északi részén, nem valami nagy eresztés de arra jó hogy élhessen ott az ember. A városba viszont nemigen mászkálok*mondja majd egy kicsit elmosolyodik*-ELég sokan élünk itt így nem is olyan különös hogy nem látott bár ki tudja lehet mentünk már el egymás mellett az utcán*mondja egy csepnyivel derűsebb hangnembe*

Vendég

*Titkon hálás volt amiért a férfi nem kérdezősködött.Nem szeretett szüleiről beszélni mert hangja elárulta irántuk táplált gyülöletét és megvetését.Utána sorra érkeznek a következő kérdések.Ezt szerette elkerülni.
Hallgatva férfi tartózkodási helyét aprót biccentett.*
- Akkor érthető hogy nem találkoztunk.A Cross Micicle negyedben lakom.-*megcsillant a szeme ahogy kiejtette e szegények negyedét összefoglaló városrészt.Kíváncsi volt mennyire változik meg a férfi e negyed hallatán.Már ha ismeri az a szegénységtől és hajléktalanoktól bűzlő környéket.*
- Valóban. Az ember addig nem is figyel sem senkire míg nem elegyedik vele beszédbe.Bár jó az arc és névmemóriám megeshet hogy elkerültük egymást.-*felelte s visszapillantott a fejfára.Sosem töltött itt egyhuzamba ennyi időt.mindig gyorsan jött s gyorsan távozott.Nem pocsékolta idejét az ittlétre.Nem mint ha annyi dolga lett volna.De pénzt kellett szereznie.S ahhot résen kellett lennie.
De most a férfi jelenléte hozta úgy hogy még mindig itt van.Nam akrt bunkó lenni és odébb álni.Na meg legalább hozzászól valaki.Ez sem elkerülendő szempont.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 4:52 pm

*Csak komolyan bólint nem ismeretlen neki a hely párszor megfordult ott egyedül és a testvérével is*-Egyszer kétszer jártam arra de nem sokkal rosszabb hely mint a város. Ott se megy minden rendbe. BÁr már akkor se ment amikor én idejöttem a pokolba is*mondja egy kicsit erőteljesebben majd ismét a nőre néz, nem rettenti el a szegénynegyed hiszen itt senki se olyan nagyon gazdag. Ő sem*-Szerintem is így van. Bár még én se láttam magát úgyhogy valószínüleg magának van igaza*mondja majd egy kicsit elcsendesedik*-Szerintem nincs köztünk akkora korkülönbség nem tegeződhetnénk?*kérdezi mert valahogy nem a magázódós fajta legalábbis őt kicsit idegesíti ez bár ha a nő magázódni akar felőle azt is folytathatják. Régóta nem nagyon beszélgetett emberekkel kivée azzal a párral akikkel össze hozta a munka vagy valami ilyesmi de így csak simán elég kevéssel kicsit meg is lepődött azon hogy a nővel ilyen közvetlen*-Mióta lakik....?.*s megint kicsit elcsendesedik lassan körbe forog*-Itt..*fejezi be kiváncsi hogy a nő ide valósi e vagy csak oly eltévedt vándor aki rosszkor indult el rossz irányba s most itt kötött ki*

Vendég

*A város maga olyan amilyen,de ennek a nyomorúságnak is vannak kevésbé jobb s egészen kellemes helyszínei is.*
- Aki régóta e város fogja felfedezi a területek közti különbséget. Cross Micicle a legrosszab,legundorítóbb hely.Tele nincstelen,kóbor,hajléktalan emberrel s köztük nem egy gyerek jutott erre a sorsra.-*persze néző pont kérdése,kinek mekkorára szöknek igényei.Derecre sandított.Ahogy az arcára nézett,nem fedezte fel az élet által okozott mély barázdákat,persze imitt amott a lelki béke felborulása meghagyta helyét.*
- Oké. Tegeződhetünk.Semmiség az egész.-*vonta meg vállát.Nem igazán volt jártas a hosszú társalgásban s eléggé zárkózott is volt.Így is csoda hogy kibökte merre felé lakik.Persze a konkrét helyet sosem adja ki.Nem mintha aranyakkal teli kuckóban lakott volna,de senkiben sem lehet megbízni.
- Nem úgy votl hogy tegeződünk?-*kérdezte vissza ravasz mosollyal.A kérdésre rögtön felelt.*
- Itt születtem.sosem ismertem e világon kívül mást.-*s nem is hiszi hogy van.De csak nem az égből pottyan ide ennyi ember ki küzd a kijutásért.*
- Te? - *kérdezte vissza.Nem tudta hol súrolja a magánügyi határokat de úgy gondolta ebben még nincs semmi tolakodás.Bár az sem zavarná.Úgy sem találkozik többet ezzel az emberrel...*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 5:21 pm

*Kicsit elkomolyodik mintha megintcask gondolkozna*-VAnnak rossz helyek szerte a városba ahova még menni se igen érdemes. Fort Dragolin elővárosi része legalább lakott*mondja egy pillanatra elnézve dél felé arca kissé komor. DArk Phatonic részére inkább nem nagyon mennék be főleg sötétedés után*mondja egy kicsit visszolyogva nem tudja miért mindig eléggé rossz dolgokat hallott a városrészről és a kevéske alkalmak amikor arra felé vezette az útja azok se voltak túl jók nem is maradt fél óránál tovább így a városrésznek éppen csak a peremét ismeri de többet nem is akar*-De bocsi*mondja egy kissebb mosollyal mikor elfelejdkezett magárol úgytűnik ő már csak ilyen legalábbis mostanába sokfele jár az agya *-Szóval akkor te még nem jártál kint*mondja szinte magának miszerint érti majd ő maga neki támaszkodik egy fának úgy néz vissza a nőre*-Egyesült királyság. Essex városa*mondja bár nem tudja hogy a nő mennyit tud a külvilágról*-Eléggé nyugis hely de az öcsémmel a munkánk Helsinkibe vitt. Onnan ruccantunk el errefelé és véletlenül eléggé rossz irányba fordultunk. Azóta itt rohadok*mondja kicsit komoly hangon*-Úgy nyolc éve már talán de ezidő alatt megismertem egykét elég sötét helyet. Nem tudom bármit mondhatnák erre a helyre csak azt nem hogy normális..*mondja*

Vendég

*Amint amaz nekidől egy fának ő egy sírkőt választ ki ülőhelyéül.Törökülésben trónol valakinek a sírján de látszik rajta hogy cseppet sem érdekli.A halál és az eltűnések keménységre nevelték,nem siránkozik és nem is nagyon tiszteli a dolgokat.*
- Dark Phatonic valóban kemény.A legsötétteb legárnyasabb vidék.Csak nappal megyek oda ha muszály.Egyébként én is kerülöm.Ezért vagyok még mindig ember.-*megcsillant a szeme.Vigyázott magára,így azt is elkerülte hogy farkasok s vámpírok prédájává válljon.Eddig sikerült neki.De sosem tudni mit hoz a jövő...
Hallgatta a számára ismeretlen földet.Bár járt a Brandmistre elemi iskolába,hol agyára ment a drága Brigith Marberry igazgató asszonyságnak s annak a fél tucat tanárnak kik próbáltak beleverni valamiféle tudást csökönyös agyába.Bár mára már bánja hogy nem osztotta figyelmüket,már nem vitte rá a lélek a tanulásra.Biztosítania kellett saját maga fenntartását,mi nem kis meló volt.*
- Nem tudom hol van...fogalmam sincs.-*nem volt rest bevallani.Már megbékélt tudatlanságával,s szerinte így sokkal jobb volt mint tudni,hogy létezik eme ocsmány helyen kívül más világ is.Ha erről az oldalról közelítjük meg,még szerencsésnek is mondhatja magát hogy itt született.*
- Nyolc éve? Tyűűű-*füttyentett egyett.*
- Akkor tudsz különbséget tenni.Nekem nincs erre lehetőségem hisz itt nőttem fel az utcán.Úgy ismerem mint a tenyeremet.Ez az otthonom.Nincs honvágyam.-*vonta meg vállát.Hisz hova is lehetne?
A férfire pillantott,ujjait összefonta.*
- Még mindig ki akarsz jutni? Vagy már feladtad?-*kérdezte mosolyogva.Nem akart kárörvendő lenni,de tudta hogy a férfi számára nincs kiút.~ Mind ezzel próbálkozik~ surrant át agyán a gondolat.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 5:45 pm

*Egy kicsit elmosolyodik ő nem a vámpír meg ilyen hívők közé tartozik*-Nemtudom mióta megjöttem sokan pedzegették hogy éjjel ne igazán mozogjak mert ilyen meg olyan lények vannak én még nem láttam eggyet se igazábol nem is hiszek benne valami van de nem hiszem hogy az emberi rossz akaratnál rosszabb amit a város gonoszsága erőszakol rá az egészre*mondja egy kis viszolygással persze hangja azért nyugodt marad*-Nem is fontos nem annyira nagy hely annyival volt másabb hogy nem volt ilyen sötét hogy így fogalmazzak nomeg ott tudtam hogy ha el akarok menni valahova el is érem a célom*mondja egy kis fejcsóválás közbe*-Ahm akkor te mondhatni törzsgyökeres városi vagy*mosolyodik el majd kicsit megcsóválja a fejét*-Nyolc év nem olyan sok. Az első kettő elég könnyen telt de talán az volt a legkülönösebb az utolsó hat már nehezebb volt*mondja egy kicsit hallkabban, a kérdésre kicsit elmosolyodik*-Szerintem ameddig élek nem adom fel. VAlami kiút csak van innen akárcsak a bermuda háromszögről vagy más helyekről*mondja bár nem tudja hogy a nő tudja e mia az a bermuda háromszög.*

Vendég

*Miközben a férfi beszél,elkezdte haját csavargatni.Elkapta a végét s addig addig tekergette,míg nem összegubancolódva csomóssá nem vált.Kihúzta újját és újra kezdte.Nem untatta Dereck csak egy rossz szokása volt.Mint a férfinek a dohányzás.Ki is próbálta de rosszul sűlt el a vége.Rászokott,majd nem tudta abbahagyni és rosszul érezte magát.Persze annyi pénze nem volt hogy vegyen így mindig mástól kéregetett majd lopott is ha kellett.De a hatóságiak elkapták.Bár csak egy éjszakát töltött a rendőrségen,többé nem akart náluk vendégeskedni.*
- Nem hiszel?-*kérdezte kissé megdöbbenve pedig az éjszaka magáért beszélt.*
- Akkor eddig csak szerencsés vagy. Itt rengetegen tűnnek el,nyomukra sosem bukkan az ember....-*hangja kísérteties volt,de nem szándékosan.*
- A végkifejlett ugyan az.A város ontja magából a gonoszságot mit mi embrek sínylünk meg.Ki ki milyen formában...-*csillant meg a szeme.Nem várta hogy valami sötét lény elragadja vagy "mássá" tegye,de tudta hogy élete végéig nem lehet ily szerencsés.Még csak huszon két éves volt,alig volt mögötte esztendő.De előtte annál több.*
- Itt van mitől tartanod.-*kacsintott a férfire.*
- Ezért is izgalmas egy egy kiruccanás.Ha nem is érzed jól magad de a félelemtől vagy a kételytől nem tudsz unatkozni.-*felkacagott,még ha ez nem is volt oly vicces.Rég ereszthette ki ily módon a hangján.Jól esett neki.
Észrevette hogy a Férfi szavai halkabbak lesznek.~ Biztosan történ valami megrázó~ gondolta,majd kíváncsisága felülkerekedett rajta.*
- mitől volt utóbbi hat nehezebb? Én azt hittem az első percek,napok,hónapok s évek a legrosszabbak az ide érkező emberek számára.Történt valami?-*vált érdeklődővé.*
- Persze nem kell elmondanod hanem akarod.Hisz csak egy órája ismersz...-*felelte némi készséget mutatva arra hogy a férfi bezárkózhat kíváncsisága előtt.Megcsóválta fejét s ravaszan elmoslyodott.*
- Törődj bele. Ha az elmúlt nyolc évben nem jutottál ki,gondolod hogy ki fogsz még?-*kérdezte sejtelmes vigyorral.Szemei csillogtak,élvezte a témát.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 6:20 pm

*Egy ideig nézi és hallgatja a nőt majd lassan megrázza a fejét*-Nem nem hiszek én vizuális alkat vagyok amit láttam eggyenlőre abba hiszek *mondja komoly hangon és ez így is igaz sajnos nála*-Azért meg tudom magamat védeni ha arra van szükség*mosolyodik el majd bólint*-Én inkább ebből hiszek maga a helynek van valami különös sötétsége ami gonosz és nem jó. Tudom hogy nem vagyok biztonságba nyolc év alatt megszoktam*mondja egy kis mosollyal majd előrébb lép kicsit fel is nevet*-Az adrenalin is lényeges igazad van és mitől nehezebb?*kérdezi kicsit el is csendesedik megint*-RÉgen nem egyedül voltam hanem az öcsémmel*fejével a hátsó sorok felé mutat*-Most ott fekszik a többi hullával. Megölték*mondja egyhanguan és kicsit kong a szava a levegőbe, viszont a következőre kicsit elmosolyodik*-Nem tudom de ameddig élek szeriuntem próbálkozhatok vele maximum belehalok a próbálkozásba de ha nem teszek semmit csak várok valamire annál rosszabb*mondja a nőnek ő így érzi a dolgot*

Vendég

*Ravasz mosolya továbbra sem lohad.*
- Akkor azért imádkozz,hogy a jövőben elkerüld a valós dolgokat.-*a valós szót jól megnyomta hog a férfi is érzékelhesse,nem mond butaságot.Itt lakott,itt élt, tudta mi történik ebben a városban.
~Szóval ketten érkeztek...~ akkor azért komorul el.Tekintetével a hátsó rész felé nézett ahol az állítólagos öccs feküdt.*
- Sajnálom...-* leugrott a sírkőről majd közelebb lépett a férfihoz.*
- Higyj nekem...vigyázz magadra ha továbbra is csak a vizuális dolgokban akarsz hinni. Vigyázz magadra! Kár lenne érted...-*dugta ki nyelvét majd kacsintott a férfira.*
- Mennem kell....örültem a találkozásnak!-*a vaskapu feléindult.Ott távozik ahol jött.
A szegény negyedbe tért vissza. Nem volt valami közel,épp estére fog hazaérni...

Tárgy: Re: Darkhole temető Hétf. Feb. 02, 2009 6:32 pm

*Csak hallgatja a nőt igazábol nem tud mit hinni eggyenlőre még a realitás talaján él*-Eddig is vigyáztam remélem ezután is sikerülni fog*mondja egy kis mosollyal a nyelvnyújtásra kicsit elmosolyodik nem éppen olyan ember aki ilyesmin megilletődik. *-Én szintén. Szia*köszön el igazábol nem tudja hogy találkozik e még a nővel, csak végig nézi ahogy kimegy majd vissza tér a sírhoz egy pillanatig még álldogál ott majd hosszú utra indul méghozzá a lakókörzetig ahol a háza van. Későn ér haza valószínüleg aludni fog*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Feb. 06, 2009 10:40 pm

*Egy sötét alak közelíti meg a temetőt, járása egészen halk, szinte teljesen nesztelenül lépked végig a városon, mígnem eléri a kívánt célt. A vaskapu előtt megáll, majd egy kis nyikorgás kíséretében benyit. Lassan, óvatosan beteszi maga mögött a kaput, és elindul a sírok között. A hideg ellenére nem öltözött fel valami melegen, de ez nem is meglepő, hiszen nem érzi a hideget vérfarkasként. Csak egy bordó ujjatlan, fűzős fölsőt visel és egy fekete bőrnadrágot. Lábát szűk, sötétszürke csizma takarja, amelyek szinte nem adnak ki hangot, ha kőre lép vele. Meg sem áll a fejfák között, egyre beljebb halad a temetőben, már-már eléri a kis házat, mikor megáll. Ránéz a névtelen sírkőre, másnak nem mondana semmit, de ő jól tudja, hogy ki nyugszik ott. Az első áldozata. Itt lett vérfarkassá, itt ölte meg az első embert, akinek a húsát félig felfalta. Még mindig emlékszik arra a napra, minden egyes pillanatra, ami tele volt ezernyi kínnal és fájdalommal, de ő csak falta az emberi húst, nem tudta abbahagyni, bármennyire is undorodott tőle. Ez a kép még mindig a szeme előtt lebeg és nem tud szabadulni tőle. Fejét lehajtja, de nem az ismeretlen halott miatt, nem azért, hogy mennyit szenvedhetett az ember, amíg meghalt, hanem önsajnálata végett. Önző, csak magára gondol, és sajnálja magát, hogy ezt kellett átélnie.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Feb. 06, 2009 10:53 pm

*A temető felé egy alak lépdel. Lépései nyugodt ritmust követnek. Nem igazán izgatott a hely miatt. A hátán egy hüvelyben kard pihen. Kezében pedig egy szál virágot szorongat. Rég elvesztett apját jött meglátogatni. Bár a sírjában nincsen holttest, de a családja, és jómaga is úgy gondolja, hogy az öreg kopó már régen halott. Tudja, hogy a családja már volt kint a sírnál, de ő a munkája miatt még csak most jöhetett ki. Mondhatni apja nyomdokaiba lépett.
Határozott léptekkel fordul hé jobbra, hol balra a sírok között, míg eljut egy átlagos fejfáig. Amikor ránéz arcán fáradt mosoly jelenik meg. Lehajol a sírhoz, és odafekteti a virágot.*
- Szia Apa.
*Mondja halkan, bele a sötétségbe. Nem igazán tudja, hogy az apja tényleg hallja-e őt, de végül is miért ne lenne ez lehetséges. A városon ülő átok igaz. Lehet, hogy más legendák is igazak.*
- Nem mondtad, hogy ennyire hálátlan ez a munka.
*Mondja megint a sötétségbe a szavait. Ezt igazándiból megrovásnak szánta apja felé, aki mindig is becsületességre, és jóságra tanította fiát. De ezen a helyen ez nem igazán kifizetődő. Egyre inkább kezdi ezt át érezni. De úgy gondolja, ha már elindult ezen az úton, akkor nem fog letérni róla. Végig foglya járni. Most már csupán csendben áll a sírjánál.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Feb. 06, 2009 11:13 pm

*Mintha meg sem akarná hallani a közeledő ember lépteit, teljesen kizárja magából a külvilág hangjait. Tudatos ez vagy tán tudat alatt történik? Maga sem tudja, de nem valami kellemes érzés állandóan újraélni a régmúlt eseményeit. Sóhajt egy kicsit, de az ember hangja felrezzenti önsajnálatából. A hang irányába néz, lassan közelebb lépked az idegenhez, majd megáll tőle tisztes távolságban úgy, hogy a férfi ne láthassa. Hófehér bőre tán árulkodó lehet ha megcsillan rajta a holdfény. Az éjszakában nehéz lebarnulni, és régi barnaságát, amely indiai származása miatt természetesen magán viselte, az átalakulás és a viszontagságok teljesen kifehérítették. Már-már albínóvá vált, ami igen ritka, főleg ha valaki nem volt eredetileg fehér bőrű. A nő csak hallgatja a férfit szavait, és magában nevet, hogy csak ennyi gondja van.* ~Röhej, idejön egy ember és panaszkodik, hogy nehéz a munka. Arra nem gondol, hogy másnak több baja is lehet..~ *Duzzog magában egy kicsit, mint egy gyerek, de aztán felvesz egy kellemes, mosolygós arckifejezést és kilép a sírok rejtekéből. Lassú léptekkel indul meg az idegen felé, majd megáll mellette.* - Szép estét. *Csendül fel lágy hangja, ami olykor vonyításoknak, üvöltéseknek ad alakot.* - A nevem Delayla Pierce. *Mutatkozik be és még kezet is nyújt.* ~Vacsora.~ *Fut át az agyán, de egy időre kirázza fejéből ezt a gondolatot. Kíváncsi, hogy kivel áll szemben, most kivételesen nem első dolga megölni és felfalni az embert.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Feb. 06, 2009 11:23 pm

*A nő mellé érkezése kissé meglepte. Bár összerezzeni nem rezzen, de azért meglepte a nő. Túlságosan is halkan, és előjel nélkül toppant be. Akár valami kísértet, ami az idetévedő embert vonja kérdőre.*
- Szép estét!
*Mondja a nőnek. Felé sem fordul, csupán a fejfát bámulja meredten. Eléggé hiányzik neki az apja, de ezt nem mutatja ki senki ember fiának. Könnyeit már régen eleregette, így már jó pár éve nem is könnyezet. Már nem volt miért könnyeznie. Elvesztette példaképét már olyan hamar. De az apja által kijelölt út világos volt előtte.*
- Gordon Freemann.
*Mondja Delayla-nak, majd megszorítja a nő kezét. Furcsa, hogy ennyi idegennel találkozott ma. Talán sokan tévedtek ide, de az is lehet, hogy csupán még nem volt velük dolga. Mondjuk ennek a nőnek eléggé érdekes az öltözéke. Nem igazán öltözött melegen. De a bőre még sem lett libabőrös. Furcsa. De ettől több gondolatot nem is szán rá. Most nem igazán van kedve a beszélgetéshez. Ha a nőnek van kedve, akkor kérdezzen csak nyugodtan, de ő nem fogja megtörni a körülöttük gyülekező csendet.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Feb. 06, 2009 11:38 pm

*Látja a férfin, hogy jelenleg nincs valami nagyon barátkozó hangulatban, de ismét csak az önzését helyezi előtérbe Delayla, mert neki viszont van kedve beszélgetni. Sejti, hogy legfeljebb rövid válaszokat fog kapni, de egyelőre azzal is megelégszik. Alaposan végigméri a férfit, tetőtől talpig, majd visszafelé. Aztán a fejfára pillant, amely alatt elvileg az apja nyugszik. Arról nem tud a nő, hogy a holttest nincs ott, nem kutakodott a temetőben nyugvó lelkek után, hiszen ez a téma nem is érdekli annyira. Inkább csak a saját áldozatait tudja, hogy ki hol van, persze csak azok vannak eltemetve, akiből maradt egy kis rész, ami által felismerhetőek, a többieket tömegsírokba temették. Kissé összehúzza a szemeit, aztán újból Gordonra néz.* - Látom ma este nem valami bőbeszédű. *Először csak magázza, nem kenyere a tegezés, de ha felszólítják rá, akkor áttér arra. Amúgy inkább a hivatalos formát kedveli.* - Hallottam, hogy elvesztette az apját. Nem akartam kihallgatni, de én magam is egy sírnál voltam, így minden szót hallottam. Igazán sajnálom. *Mestere a színészkedésnek, teljesen hihetően adta elő a szánakozó fiatal lányt, aki valami olyat hallott meg, amihez nem lett volna joga. Még a fejét is lehajtja kissé, hogy hihetőbb legyen a sajnálata. Titokban felpillant a szeme sarkából, hogy lássa a férfi arcát.* - Ebben a városban sok tragédia történik, gyakoriak a halálesetek. És kiút nincsen. *Mondja csendesen, miközben tekintetét ismét a férfira emeli. Elhatározta, hogy a mai estét a színjátszásnak szenteli, úgysem csinált ilyet már régóta.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Pént. Feb. 06, 2009 11:52 pm

*Gondolta, hogy a nő meg szólalni. Hisz ha csendben akart volna maradni, akkor nagy valószínűséggel elmegy. De hát a nő nem vetemedett erre, így nem is marad meg az áhított csend mellette. Így a nő első kérdése sikeresen átszakítja a csendet, és a hangját hallatja.*
- Nem. Nincs hozzá hangulatom.
*Mondja egyszerűen. Majd a tekintetét elszakítja a sírról, és inkább belebámul a sötétségbe. Talán az apja most is ott van valahol. Ki tudja, lehet, hogy még él. Hisz nem találták meg a holtestet, így talán van még rá remény, hogy valahol tengeti a napjait.*
- Tulajdonképpen nem tudom, hogy meghalt-e. Nincs meg a holteste.
*Mondja a nőnek, aminek hála egy furcsa mosoly jelenik meg az arcán. Nem igazán az örömtől született ez a mosoly. Sokkal inkább a szánakozás szülte, ami maga irányában áramlik. Hisz már senki sem hisz abban, hogy netán élhet. Csupán már csak benne ég a remény halovány lángja. De erről nem beszél senkinek. Hisz akkor nevetség tárgya lenne.*
- Igen. Sok a tragédia. De megpróbál megfékezni ezek okozóját.
*Néz fagyos tekintettel a nőre. Arcáról már régen lehervadt a mosoly, és a közöny vette át helyét. Ez kitűnő álarc számára.*
- Ha már elfutni nem tudok, akkor megküzdök velük.
*Mondja, majd megvonja a vállát.*
- Mióta él itt?
*Teszi fel a kérdését. Úgy gondolja, hogy már jó pár éve, hisz a temetőbe nem jön senki ok nélkül, és ezen indokok általában valamely szerettünk elvesztése.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Szomb. Feb. 07, 2009 12:17 am

*Nem lepődik meg az első rövid válaszon, hiszen pont erre számított. Nem szólal meg, de egyszercsak a férfi megtöri a csendet. A nő hirtelen felkapja a fejét.* - Nem halt meg? *Egy pillanatra megfeledkezik magáról, de sikerül visszatalálni a szerepéhez.* - Az jó hír, akkor van esély rá, hogy még életben van. *Mondja ahhoz hasonlóan, mintha valami remény csillanna. Ez elég furcsa, hiszen a nőnek semmit nem jelent Gordon apja, még nem is ismerte. Inkább csak azt játssza el Delayla, mintha igazán sajnálná azt, hogy valaki elveszti az apját, és hogy annak az illetőnek mekkora öröm lenne, ha valójában nem volna halott. Ilyesfajta gondolatok cikáznak át az agyán, amik kissé bonyolultnak tűnnek, de a nő megszokta, hogy az egész élet egy örök színjáték. Bólint a férfi válaszára.* - Igen, meg kell küzdeni velük. Jobb ha az ember nem hagyja, hogy tönkretegyék a problémák. *Mondja meglehetősen határozottan. A kérdés hallatán először elgondolkozik, kissé összeráncolja a homlokát, mert nem emlékszik már, hogy mikor került ide, minden esetre nagyon régóta, de ezt semmiképp sem vallja be a férfinak.* - Tizenhét éves korom óta. *Mondja, ami igaz is, de azon kívül csak hármat élt tovább emberként és nagyjából 100-150 éve vérfarkas. Felpillant az égre, aztán megint Gordonra néz.* - Elnézést, nekem mennem kell. További szép estét. És remélem megtalálja az apját. *Mosolyog barátságosan a férfira és lassú léptekkel a kovácsoltvas kapu felé indul. Amikor már háttal áll az idegennek, ismét normális arckifejezéssel mered maga elé, nyoma sincs az előbbi barátságosságnak. A kapun kilépve hamarosan eltűnik a sötétben.*

Tárgy: Re: Darkhole temető Szomb. Feb. 07, 2009 12:31 am

*Látszik, hogy sikerült ezzel a megjegyzésével igencsak meglepnie a nőt. Mondjuk számíthatott volna rá. A nő válaszán elmosolyodik, majd a tekintete ismételten visszatér a sír fixírozásához.*
- Lassan már 15 éve eltűnt. Túl sok esély már nincs rá.
*Mondja a nőnek, majd megvonja a vállát. Ő sem igazán érti, hogy miért ég még benne a remény eme utolsó szikrája. De talán azért, mert az apjáról, és a példaképéről van szó. Ezekről pedig nem annyira egyszerű lemondania. Majd a nő válaszára csupán bólint egyet. Ezek szerint akkor nem olyan rég óta él eme város falai között. Legalábbis ő így gondolja. Még csak meg sem fordul a fejében, hogy akivel beszélget az tulajdonképpen nem is ember. Ha tudná, akkor igencsak meg lenne lepve. Bár lehet, hogy halálra is rémülne.*
- Semmi gond. Szép estét!
*Mondja a nő után egy mosollyal, majd amikor távozott, még visszanéz a sírra. Arcán bánatos mosoly játszik, majd ő is távozik. Hamarost el is tűnik a sötétségben, ami a temetőt lengi körül.*