Északi vasút állomás

Tárgy: Furcsaságok Szomb. Feb. 21, 2009 11:01 pm

*Egy darabig nézi a férfit némán miközben az beszél, s a pislákoló lámpa ami az előbb kialudt ismét fényt ad az alatta állóknak. Bár nagyon keveset, de így is megvilágítja a beszélgetőket. A lány sötét barna szinte fekete haját, világos kék szemét és halvány bőrét. Egyáltalán nem lóg ki a sorból , hiszen ebbe a városban szinte mindenki sápadt. Legalábbis eddig nem találkozott túl sok nap barnított emberrel. Ugyan akkor a férfit is megvilágítja akin egy pillanatra megakad a lány szeme, s még ő jön zavarba attól, hogy hogyan bámulja a férfi arcvonásait. Elkapja a tekintetét s a sínekre mered.*-Ami azt illeti az elmúlt két nap amit itt töltöttem elég pocsék volt. Bár sok helyen jártam már, nem találkoztam mg egy ilyen barátságtalan várossal...*Vissza néz a férfire s ekkor esik le, hogy milyen udvariatlanul beszélt a lakhelyéről.*-Elnézést, nem szeretném megsérteni, de nem vagyok ehhez a hangulathoz szokva ami itt van...*Apró mosolyt ereszt meg.*Ohh elnézést, milyen udvariatlan vagyok...*Nah igen a sok fecsegés de bemutatkozni nagy luxus lenne.*-Delitto Phoenix vagyok*Kezet nyújtana de mivel errébb ugrott több mint három lépés távolságra van Sairustól.*-Hát, eddig még csak 4 emberrel találkoztam ... mármint, hogy négy olyannal aki szóba is állt volna velem. Nem hinném, hogy olyan rémisztően festek...*Noh igen ezzel el is árulta, hogy elfogadja magát, sőt büszke testi adottságaira. A nőies és vékony alakra, formás fenék vékony derék, viszonylag széles csípő, telt keblek, dús ajkak, finom vonások. Egyetlen amit mindig is sajnált az a fehér bőr. Hiszen körülette mindig olyan barna volt nyáron ő meg sosem tudott lebarnulni, de itt ez nem feltűnő.*-És még is... az emberek úgy néznek rám mintha rosszat akarnék. Nagyon gyanakvóak az idegenekkel...*Közben nézelődik nem szeretné bámulni a férfit még is azt teszi ahányszor rá téved a szeme. Felnevet...*-Persze pont magának magyarázom ezt...*Nevetgél finoman.*-Tessék?*Hüledezik, s értetlen arckifejezése elárulja, hogy nem érti mire jó ez.*-El kell hagynom a helyet ahhoz , hogy élet jeleket tudjak adni az otthoniaknak?*Kérdezi nyílt felháborodással. *-Remek...*Csap rá a combjára s fordul egyet, miközben szét néz, talán még mindig abban reménykedve, hogy megpillant egy telefont.*-Magyarországról... azért ilyen furcsa a nevem... Tudja az apám angol, aki miatt egyébként itt vagyok, így kaptam ezt a furcsa nevet... de Magyarországon a családnév van elől. Már megszokásból is magyarázom a nevemet...*Nevet fel halványan bár cseppet sincsen jó kedve.*-Áhh... értem... gondolom, hogyha az ember fia-lány ebben nő fel nem zavarja ez a légkör és hangulat ami itt uralkodik... na meg gondolom az sem, hogy nem lehet telefonálni?!

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Szomb. Feb. 21, 2009 11:16 pm

-Elhiszem, nem mindenki szeret itt lenni. Pedig ha megszokják hogy is mondjam*mintha gondolkozna persze közbe mosolya is egyre szélesebb lesz*-otthonosabban érzik magukat*fejezi be végül eléggé tömören, az elnézés kérésre csak megrázza a fejét*-Nem vettem észre hogy megsértett volna*mosolyodik el őszinte arcal bár ki tudja hogy mit takar. Látja hogy mintha kezet akarna nyújtani de nem lép előrébb. Sebaj SAirus megteszi ezt helyette is. Hűvös kezével a nő kezét fogja meg majd udvariasan csókot is ad a kézfejre mint anno az udvarokba a férfiak a nőknek tisztelet jeléül *-Kegyed nem látszik rémisztőnek sőtt legalábbis nekem nem. Bár a városba vannak kik még a tulajdon árnyékuktól is megijednének*kicsit össze rándul az arca de mosolya töretlen. Miközbe szemérmetlenül végig is néz a fiatal lányon. A többin kicsit maga is mosolyog*-Sebaj kevés emberrel beszélek mostanába mondja majd bólint persze arcán nem látszik semmi féle jel. CSak a nőt figyeli*-Sajnos innen nnincs kapcsolat a külvilággal és a helyébe nem próbálkoznák vissza jutni.*kicsit elcsendesedik majd az égre néz*-Veszélyes lehet*mondja majd az országra lágy mosoly terül el arcán*-Hallottam róla. Kicsi ország mely hajdan nagy volt. *mondja mosolyogva majd megroppantja a nyakát*-Egyszuer minden hatalom megdől*mondja végül majd közelebb lép egy lépést*-Telefon van. CAsk városon belül. De talán egyszer meglátjuk a külvilágot is...

Tárgy: Hideg Szomb. Feb. 21, 2009 11:51 pm

*Hitetlenkedő arcot vág és megrázza a fejét.*-Nem hinném, hogy én bármikor is otthonosan tudnám magam itt érezni...*Körbenéz s sóhajt egyet.*-Ez a hely számomra túlságosan ...*Először nem talál megfelelő szavakat.*-rideg... azt hiszem ez a megfelelő szó a helyre...*A megfelelő szó ha az ember nem akar sértő lenni. Na igen, bár a mosolytól ami egyre szélesebb lesz egy pillanatra zavarba jön. De inkább nem tulajdonít neki nagyobb szerepet. A következőktől még a hideg is kirázza. Amúgy sincs meleg s a ahogy a férfi jéghideg keze ujjaihoz ér. És a mozdulat is meghökkenti. Utoljára első bálozósként csókoltak neki kezet. Megmerevedve néz a férfira.*-Huh... jéghideg a keze...*Motyogja elhűlve s összehúzott szemöldöke zavarát is elárulja majd csak elmosolyodik.*-Nem fázik?*Valamiért érzi, hogy a válasz ne lesz és Sairus ezt a kérdését is viccesnek fogja találni, mint eddig minden normális emberi kérdésén mosolygott egy jót. A bámulástól egy picit zavarba jön, bár megszokta, hogy megnézik az emberek miközben az utcán megy vagy a suliban a folyosón.De most még is zavarba ejti a helyzet.*-Azt észrevettem, hogy itt elég gyanakvóak az emberek...*Ennél durvább jelzőt szeretett volna használni. De nem tette úgy látszik a férfi szokatlan udvariassága belőle is kihozza az illemtanártól tanultakat. Mennyire utálta azt a nőt... és most még is hasznára válik. A következőkre hátrahőköl.*-Ezt meg, hogy érti? *Eszébe jutnak apja szavai aki közölte, hogy nem olyan egyszerű az, hogy meglátogassa.*-Elég nevetségesen hangzana, hogy nem mehetek többet el innen mert betettem ide a lábam...*Megforgatja a szemét egy félmosollyal az arcán ami inkább egy cinikus fintorra hasonlít.*-Mint egy rossz horrorfilmben... "váááh... nem hagyhatja el a várost többé" és... ilyenkor üt be a sátáni kacaj...*Nos, lehet, hogy a férfi nem érti amit magyaráz sőt elég valószínű. Csak baráti értik az ilyen beszédet.*-Igen, dicső múlttal rendelkezik. Viszont meglep , hogy hallott róla. Az Amerikaiak még Budapestet és Bukaresttel keverik... bár... tőlük ne várjunk sokat hiszen Európára is azt hiszik sokan közülük, hogy államokból áll mint az USA...*Egy pillanatra elgondolkozik.*-Oh... remélem nincs Amerikai a rokonai között...*Egy apró kínos vigyort enged el. Hát igen... előbb beszél és aztán gondolkozik.*-Igen... De mindig újak lépnek a bukott hatalom helyére...*Gondolkozik el az égre nézve.*-Tessék? Ez... komolyan mondom hihetetlen...*Sóhajtozik*-Hmm... akkor elég kilátástalan a helyzetem. Abban reménykedtem, hogy anyámat felhívva egy kis információhoz juthatok apámról, hátha Ő többet tud. Ugyanis úgy volt nála szállok meg. Meg is volt a találka helyünk a város határnál...de azóta se híre se hamva... de ha megtalálom...*A következőket egy kicsit szórakozottan mondja.*-azt hiszem megfojtom...

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Vas. Feb. 22, 2009 12:09 am

-Ki tudja. Az idő sokmindenen változtat*mosolyodik el majd bólint ismeri az effajta dolgokat bár csak felszínesen a megjegyzésre maga is kis mosolyt tesz de arca most megmarad derűsnek inkább*-Csak a hideg miatt valószínüleg. Hiszen a tél még itt van bármennyire is elfele jár az ideje. Nem nem fázok. Szeretem a hűvöset*mondja nyugodt lágy hangon*-Hmm mondjuk úgy hogy félnek inkább. Persze hogy gyanakodnak mindenre hiszen ezt hozza ki a félelem*mondja miközbe szeme nem megy le a lányról, most komolyabb is a pillantása*-Pedig az igazság az hogy kevés ember volt vagy talán egy se ki megtalálta Fort elminster környékéről való kivezető utat. Nem lenne jü ha megpróbálná*mondja meg ismét majd kiegyenesedik*-A filmekbe nem történnek meg a dolgok a valóságba igen*mondja majd a nevetésre maga is kicsit elmsoolyodik majd folytatódik az eszme csere*-Szeretem és érdekel a történelem innen ismerem országát is. De amerikai nincsen., Azok amolyan keverék népség is. Tudja bevándorlók*mosolyodik el a többit csak hallgatja *-VÁroshatár? A városon kívül vagy belül?*kérdezi majd előrébb lép most is végig néz a nőn . Nem baj ha kcisit zavarba hozza elvégre élvezi az ilyet*-Ha kívül akkor az nagyon nem jó. Tudja be jönnek emberek de ki......

Tárgy: közeledés Vas. Feb. 22, 2009 12:34 am

-Ezen biztos, hogy nem...*Makacskodik tovább, nem egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy ő itt töltse el a hátralévő életét.*-Igen, bizonyára. Hát akkor ebben sem értünk egyet...*Nevet fel lágyan.*-Én meleg és szárazság párti vagyok... Elég fázós tudok lenni. A télben is csak a havat szeretem.*Érdeklődve nézi a férfit, néha kénytelen félrenézni a pislákoló lámpára mert úgy érzi, hogy már udvariatlanság ahogy Sairus-ra néz. De sokszor nem tudja levenni róla a szemét, feltűnően szépnek találja a férfit amivel magát is meglepi. Hiszen nagyon ritkán talál egy férfit annak, ritka, hogy egy férfi a külsejével megfogja. És őszintén zavarba is jön tőle. Szája szegletébe erőltet egy gyors mosolyt, látszik, hogy nem nagyon tetszik neki amit hall.*-Ugyan...*Fújja ki a levegőt, majd kizökkenti magát.*~Ugyan már... Phin... Te... Hiszel ebben a badarságban?~*Apró mosollyal oldalra bitcenti a fejét.*-Nah de uram... Meg akar rémíteni? Miért tömi a fejem ilyesmivel?*Kérdezi mosolyogva s látszik nem nagyon hisz a dologban. Vagy csak nem szeretne.*-Gondoljon az Én helyzetembe... ez elég hihetetlenül hangzik. Ugyan... már nem a boszorkányüldözések korában élünk. Ez valami városi rémtörténet? Amit valaki kitalált, hogy az itteniek ne akarják elhagyni ezt a barátságtalan helyet?*Kicsit sok a kérdés de mind egy dologra irányul. és amúgy is látja, hogy a férfi fel fogja fogni azokat.*-Ez is igaz... Az Amerikaiak elég kevert nép... nincs is igazi történelmük...*A férfi a következő lépéssel már olyan közel kerül hozzá, hogy az illatát is érzi. A kellemes illat megcsapja az orrát s elakad a lélegzete egy pillanatra. Eléggé zavarba jön a túlzott közelségtől egy idegen részéről. Eddig a férfi szemeit nézte de amint az közelebb jött felé zavartan pislogni kezdett s elnézett máshova. Zavartan hátrébb helyezi a testsúlyát, hogy észrevétlenül távolabb helyezkedhessen. Bár így közelebb kerül a váró falához de nem zavartatja magát, csak azon van, hogy egy picit hátrébb kerüljön. Egyel hátralép, miközben válaszol a kérdésre.*-Öh...öh... kívül... azt hiszem... úgy emlékszem , hogy nem akarta, hogy ide jöjjek... bejöjjek...*Makogja zavarában.*-Öhm...de ki? *Kérdez vissza egy fintorral az arcán.*

//Akkor fagy van holnapig ^^ //

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Vas. Feb. 22, 2009 5:32 pm

*Kicsit elmosolyodik majd a nőre néz szemeit egy darabig annak pillantásába fúrja*-Ne mondja azt hogy biztos csak ha önmaga is biztos benne*mosolyodik el. Hangja kellemes és nyugodt melegséget áraszt. Elég jó álca a férfinak ez és használni s e féli. Látja a nő arcát erre kicsit mégjobban elmosolyodik. Nem az a buta vigyorgós forma nem valami annál másabb. Hűvös de mégis nyugodtságot , talán oltamlat sugárzó mosoly*-Eszem ágába sincs kegyed rémítésére csupán mesélek, s igaz nem ott élünk node ki tudja hogy az ő idejükbe nem e éppen a jókat égették meg?*mosolyodik el lágyan*-Mondhatjuk úgyis. De a legtöbb rémtőrténet kitaláció az emberek agyának rejtett gondolatai ez valóság nézzen csak körül*mondja nyugodt hangon, látszólag cseppet se zavarja amit mond közbe figyeli a nő távolságtartását és az arcán is látja a jelenségeket nem ilyeszti meg így ő úgy marad ahogy van a népkeveredéses témához most nem szól csak bólint viszont az utolsó kérdésre kezeit a háta mögé teszi*-Jól akarta hogy ne jöjjön ide mert innen ki út nincs*mondja miközbe az utolsó szavakat szinte tagolva mondja*-Megijesztettem?*kérdezi cseppet nyugodtabb hangján miközbe fejét oldalra dönti*-Nem volt szándékomba higgye el inkább azt mondja meg van e lakása?Nem jó ilyenkor kint az utcán

Tárgy: Lakhely Vas. Feb. 22, 2009 5:52 pm

*Egy gyors erőtlen mosolyra futja arcvonásilag.*-Én csupán önmagamról beszéltem. Saját magammal kapcsolatban nekem kell a legbiztosabbnak lennem. Nem de?*Akármennyire is barátságosnak tűnik az előtte álló férfi van benne valami ami mellett Phin nem tud és nem is akar elmenni. Amúgy sem szokása könnyen megbízni valakiben. *-Ha abban a korban élnénk engem már régen megégettek volna itt. Legalábbis a szemekből ítélve ahogyan az itteniek nézni tudnak...*Mondja dallamos hangon, néha egy picit felvidul a saját gondolataira s ilyenkor élénkebben beszél. De nem engedi el magát teljesen nem érzi, hogy megbízhatna egy idegen férfiban egy kihalt pályaudvaron. az invitálásra csakugyan oldalra fordítja a fejét, a kihalt sínre érkezik a szeme, majd belebámul az elhaló sötétségbe. A szemei a férfi feje felett pislákoló lámpára siklanak amik csak ugyan érdekesek. Igaza van a hely, helyzet elég bizarr.*-Most mondanám, hogy erre el kell szívnom egy szál cigit, de mivel megígértem édesanyámnak, hogy leszokok ahogy elindultam otthonról ezt nem tehetem. De ön esetleg? Dohányzik? *Kérdezi s zsebéből előveszi az áldott tobozkát, aminek úgy érzi sokszor az életét köszönheti. Közben ez nem így van... Felszisszen arra, hogy nincs kiút. Látszik rajta, hogy nem hisz ebben a dologban.*-Nah és konkrétan mi állít meg abban, hogy elmenjek innen?*Húzza fel a szemöldökét miközben arcán megjelenik egy cinikusnak ható félmosoly is.*-Nem, azt nem mondhatnám. Nem ijesztett meg. Csupán zavarba hozott...*Tényleg nem ijedt meg, de a zavart az arcán is lehetett látni. Nem akarta titkolni, de ha akarta volna sem sikerült volna neki.*-Nem nincs... Amint már említettem úgy volt, hogy apámmal találkozok. De mivel, hogy nem találtam meg... problémás lett a helyzet...*Vállat von egy apró mosollyal.*-De mindenre fel voltam készülve. Van egy hatalmas autóm, hálózsákkal , párnával és rengeteg hellyel.*Hangja most is elég vidáman cseng.*-De árulja el nekem... Az itteniek pontosan mitől is félnek? Csak mert ezt eddig még nem igen sikerült kiderítenem...

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Vas. Feb. 22, 2009 6:07 pm

-Dede*mondja mosolyogva*-De valamikor nem tehet róla az egyén ha a körülmények nem engedik meg a dolgokat*mondja komoly hangon , a következőre felnevet*-Áh nem hiszem, a legtöbben csak morognak de nem harapnak, majd megszokják az ujjakat, álltalába minden ismeretlennel ilyenek*mosolyodik el miközbe beszél, valamennyire igaza is van a férfinek hiszen a városlakók félnek minden újjtol meg is van az okuk rá, közbe csak kézfejével int eggyet*-Köszönöm de nem élek ilyesmivel. Édesannya valószínüleg bölcs asszony lehet. Káros dolgok fogyasztása hathat a belső szervezetére. Ilyen fiatalon nem kéne *mondja kicsit meleg de dorgáló hangon bár nem kioktató inkább amolyan apa hangján*-Sokminden, konrét dolgok meg nincsenek, de láttam már pár őrültet akik az életüket adták azért hogy kijussanak,.*kezével észak felé mutat*-Ha a főútrol jött ne keresse a beágazódást már nincs ott. Mintha nem is lett volna. Minden út vissza vezet ide. Szakadékok állják el az útját vagy magas hegyek*kicsit elmosolyodik*-Nem hiszem hogy ki jutna élve....*mondja komoly hangon szeme a nőre irányítva. A többit csak hallgatja és bólint rá*-Egy kocsiba lakik? Hmm ez a városrész még biztonságos de nem lenne jó innen tovább menni, és zárja be a járművet*mosolyodik el s lehet most nem fog vért inni de ki tudja mikor találkozik még a nővel. LEhet még jól jön ha nem lesz más. Hisz még fiatal a halálhoz. LEgalábbis Sairus most így látja. *-Az itteniek? LEgfőképpen maguktól, és az ismeretlentől, az ismeretlen sokmindennek az oka. Nem értik és félnek tőle. Lehet jogosan*mondja titokzatos hangon*

Tárgy: egyszerű társalgás Vas. Feb. 22, 2009 6:24 pm

*Jót nevet a férfin amikor az "ledorgálja" a dohányzás miatt. *-Valamiben egyszer meg kell halni. Nem de?*Kérdi még mindig nevetős hangon, majd vissza suvasztja a zsebébe a kis dobozt.*-Hát... ha több időt kell itt töltenem biztos, hogy nem fogok leszokni a dohányzásról. Idegtépő egy hely... Könnyen felhúznak a különös dolgok.*Legyint egyet a kezeivel.*Őrültek? Höcc... azokat már én is láttam...*Mosolyodik el, aztán hirtelen kitör belőle a nevetés, aztán egyik pillanatról a másikra elkomolyodik.Hát igen különös egy lányka.*-Ugye most csak viccel?*Igen a főút felől jött, és arra is szeretne visszajönni.*-Őrültek? Höcc... azokat már én is láttam...*Mosolyodik el.*-Hegyek és szakadékok...hogy eltűnjenek utak?*Megrázza a fejét.*-Akár mennyire is különös ez a hely, ezt már nem tudom bevenni. Azért én megpróbálkoznék a hazaúttal ugyan arra amerről jöttem...*Bólint magabiztos komoly arccal.*-Bezárom, természetesen. Észre sem lehet engem venni a hátsó ülésen...*Kuncog magában.*-Hűha... ezt aztán ködösen fogalmazta meg... Még is... miért van olyan érzésem, hogy ennél többet tud?*Kérdezi s most ő lép egy féllépéssel közelebb miközben beszél. Apró mosoly ül az arcán s egyik szemöldökét felhúzta. Szemei kíváncsiságtól csillognak.*-Valljuk be...*Végignéz a férfin.*-Maga is igen különös egy szerzet... *Egy pillanatig belefúrja szemeit a férfiébe.Aztán csak legyint egyet.*-Persze... Lehet, hogy csak számomra hiszen nem vagyok itteni lakos.*-Minden esetre engem inkább kíváncsivá tesz az ismeretlen mint sem megijesztene.*Oldalra bitcenti a fejét s várja hátha megtud többet. Nah igen, nem hiába mondta neki mindig az anyja, hogy újságírói pályát kéne választania. Azt akit ennyire vonz az ismeretlen és az aki ilyen kíváncsiskodó újságírónak való. S igen Phin is eljátszadozott néha a gondolattal, hogy különös eseteket old meg. Gyilkosságokat meg leleplezéseket ír meg. Bár regény írónak se lenne semmi hiszen nagyon nagy a fantáziája, bár nem túl hiszékeny és két lábbal a földön áll mindig.*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Vas. Feb. 22, 2009 6:34 pm

-Lehet de nem mindegy hogy mikor*fordeul a lány felé miközbe tetőtöl talpig végig mérné*~biztos finom lehet ~*mosolyodik el magába elképzeli kicsit a gondolatot miként szívná ki a vérét de nem adja át magát neki*-Pedig lehet hogy jobb lenne, bár ki tudja fiatal tüdő jól bírja*mosolyodik el majd hallgatja tovább a lányt*-Nem, viccelek miért talán viccesnek tűntem?*kérdezi lágy hangon majd bólint*-Megpróbálni meg lehet nem fogom megállítani hisz nem is ismerem*mondja komoly hangon szeméből csillogás látszódik ahogy az a nő nyakára s kulcscsontjára néz*-Lehet hogy csak azért mert nem ismer. Pár perces ismeretség után mindig gondol valamit az ember. Hogy mi lehet a háttérbe? VAgy többet tudnak e az itt lakók.*mosolyodik el majd maga is közelebb lép. Ő nem érzi magát sarokba szorítva*-Tudja kishölgy még nem ismeri a környéket, de idővel rá fog jönni miért ilyen a város. Ebbe biztos vagyok*mondja halk hangon közbe állja a szemkontaktust sőt mintha keresne valamit a lány pillantásába. Eléggé különös jelenség lehet mintha a férfi idősebb lenne a kinézeténél pillantásábol legalábbis ez tükröződik, majd közelebb hajol hozzá*-Tudja a kiváncsiság nagy adomány viszont átok is. Ki tudja mire vezet minden esetre tisztelem önbe hogy nem ilyed meg a saját árnyékátol sőt érdekli az ismeretlen ez erős jellemre ad okot*mondja még mindig Delitto szemébe nézve*

Tárgy: szemkontaktus Vas. Feb. 22, 2009 6:59 pm

-Ha már az idegeim nem bírják a tüdőm legyen strapabíró...*Nevet fel vidáman. Igazából nem jellemző rá a kiborulás és elég sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy ő megtörjön. Nah igen jellemek, az övé elég erős. Hát igen Phin tudja mindig, hogy mit akar és mit tesz.*-Nem... igazából... nem tűnt annak...*Rázza meg egyszerűen a fejét. Követi a szemével a férfi szemének járását s sejti, hogy mint futtatta végig a tekintetét. S figyeli, hogyan megcsillan a szemében valami különös fény.*-Tényleg különös ember maga...*Jegyzi meg halkan.*-Igaz lehet...*Motyogja, ahogy Sairus közelebb lép. Most talán még közelebb van hozzá mint az előbb amikor Phin zavarba jött. Ismét megcsapja orrát a kellemes illat, de ezúttal nem lép hátrébb és a szemét sem fordítja el. Csak pislog egyet s éppen egy pillanattal tartja tovább csukva a szemét ahogyan az orrába szállnak a kellemes illatok.*-Mondták már magának, hogy különösen bölcsen festenek a szemei... mintha idősebb lenne mint amennyinek külsőre látszik...*Jegyzi meg érdeklődő hangnemben. Szinte suttog már nem kell hangosan beszélnie hiszen már nagyon közel van egymáshoz a két alak. Phinnek már ez a közelség is egy kicsit sok, de kényszeríti magát, hogy egy helyben maradjon. Mára elég volt a kislányos zavarokból. Tehát neki már így is nehéz ilyen közel maradni valakihez és Sairus még tovább lép azzal, hogy közelebb hajol hozzá. A lány fejében először megfordul, hogy talán most kéne hátrébb lépni és "megadnia " magát, talán ez lenne a jó lépés még sem így tesz. Marad tovább egy helyben s le nem veszi a szemét a férfiről. Bár a lélegzete eláll egy pillanatra, keményen kitart elhatározása mellett amit ez elmúlt egy percben hozott meg, hogy csak azért sem fog hátrébb lépni.*-Átok... igen... Már megtapasztaltam. Sajnos sokszor kerültem bajba miatta...*Suttogja s bólint is egyet megerősítve a dolgot.*-Hmm... *Szippant bele ismét a levegőbe.*-Kellemes az illata...*Hát igen, ami a szívén az a száján.Lágyan halkan felkacag.*-Mit használ? Beajánlanám a barátomnak is...*Viccelődik, hogy egy picit összeszedje magát.*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Vas. Feb. 22, 2009 7:18 pm

-VAn benne valami*mondja csendesen majd tovább áll hallgatagon.*-És miért vagyok különös?*kérdezi oldalra döntött fejjel. Kiváncsi rá hogy mit mond a nő saját szájábol, közbe kicsit el is mosolyodik mert már jön is a válasz*-Hmm páran már mondták, *mondja mosolyogva*~és mennyire igazuk volt~*teszi hozzá magába hiszen csak ő tudja mennyi idős s talán pár vámpír akikkel szorosabb kapcsolatot ápol. Közbe figyeli a nő arcát érzi rajta hogy bizonytalan de nem látszik arcán semmi jele hogy ennek örülne vagy éppen nem csak komolyan figyeli kis mosollyal az ajkain *-Tapasztalataibol tanúl az ember. Gondolom már ön is tanult így egysmást*mondja mosolyogva majd hátrébb húzza a fejét. Nem akarja elijeszteni a nőt, a kérdésre kicsit elmosolyodik szeme megintcsak megcsillan egy pillanatra*-Családi titok,*mondja amúgy is titokzatos lágy morongós hangján*~a halál illata~*teszi hozzá magába derűsen majd kérdőn dönti félre a fejét*-Nocsak. Nem jó az olyan barát aki egyedül engedne ki egy ilyen szép lányt a sötét utcákra.*mondja mosolyogva közbe fél válával a fallnak támaszkodik*-Majd tudassa vele ha találkoznak*mosolyodik el lágyan*

Tárgy: Megkönnyebbülés! Vas. Feb. 22, 2009 7:43 pm

*Az egyik, hogy milyen a szeme a férfinak, a kérdésre akkor már kimerítőbben válaszol.*-Hogy miért?*Nevet fel halkan.*-Hát például mert a férfiak nem a nők kulcscsontját és nyakát szokták vizslatni, vagyis én nem ezt tapasztaltam...*Erre egy apró kaján mosoly is megjelenik az arcán, de csak az tapasztalatai miatt.*-Másrészről... ugye a szeme... ahogy azt említettem... és úgy beszél mintha a múlt ... vagy az előtti századból jött volna. A gesztusai olyanok mint egy filmben az urfiké. *Végig apró mosoly bujkál meg szája szegletében.*- Jéghideg a keze... őszintén hidegebb mint bárkié akinek eddig érintettem télen...És olyan hangtalanul közelített meg mint még senki...*Hozzá teszi magában szórakozottan.*~Semmi...~*Aztán folytatja.*- És van valami különös az arcába...*Futtatja végig a szemét Sairus arcvonásain.*~Ami mindennél vonzza a tekintetem...~*Teszi még hozzá, természetesen csak fejben.*- Igen...*Csendesen felkacag.*-Egy s mást...*Alig halhatóan fellélegzik amikor a férfi hátrébb húzza a fejét. S egy pillantra lehajtja a fejét, megkönnyebbülten megforgatja a szemét amikor a férfi nem látja. *-Oh... értem...Mennyire tudom irigyelni azokat akiknek vannak családi titkaik. Mint valami könyvben... Izgalmas lehet valami olyat tudni amit csak az ősei és maga tud...*Mondja fél mosollyal az arcán. A következőkre apró halk kacaj hagyja el a torkát.*-Nincs velem... nem jött velem ide... De választása nem sok volt. Nem vagyok az a fajta akit más ember meg tud állítani ha valamit elhatároz. Nem nagyon akart elengedni...de ugyebár sem nem apám sem nem anyám...így nem sok beleszólása volt...*Majd vállat von.*-Meg amúgy is... megelőzve a további vitákat egyszerűen eljöttem és amikor már messze voltam az országtól felhívtam... *Ezzel azonban egy másik kérdés is felmerül.*-Nos pont ezért kerestem most telefont... hogy tudassam vele, hogy mi van velem. Mert biztos már megeszi az aggódás. És így még képes és utánam jön...*Megforgatja a szemét.*-Egy dolgot áruljon el. A férfiak miért érzik úgy, hogy vigyázniuk kell a nőkre?*Apró mosoly jelenik meg az arcán.*-S hajlamosak ezt túlzásba is vinni...*Ezt már csak halkan jegyzi meg. Követi a szemével és testévével is egy kicsit azt ahogyan a férfi mellette a falnak támasztja a vállát. Ami ismét megkönnyebbülés számára hiszen egy pillanatra elvesztették a szemkontaktust illetve távolabb kerültek egymástól. Phin is nekidől a falnak csak , hogy ő háttal és a síneket bámulja. Így Sairus mellé kerül, s csak akkor néznek egymás szemeibe ha Phin arra fordítja a fejét. De ahogyan a lány a fejét is a falnak támasztja kalapja előrebiccen és leesik a fejéről a földre.*-Nem is én lennék...*Sóhajtozza s lassan lehajol utána.*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Vas. Feb. 22, 2009 8:01 pm

-Más házak más szokások*mosolyodik el*-Amúgy nagyon szép a kulcscsontja. Egésséges erős*mondja mosolyogva ha kicsit nem baj ha a nő megilletődik őt nem zavarja, a következőn halványan felnevet de hangja csak lágyan cseng*-Hmm lehet azért mert nem ismer, érdeklődök a múlt iránt nomeg ilyen szép nőkkel csakis tisztelet teljesen szabad bánni nemde?*kérdezi ravazs mosollyal majd a kezére néz*-A hideg bőr pedig.... Mondjuk úgy családi átok, jómagam meg szeretek csendesen közlekedni*mondja mosolyogva majd kiegyenesedik*-Hmm talán egyszer majd elmondom, ki tudja hiszen már maga is itt él*mondja mosolyogva biztosra veszi hogy találkozni fog a nővel, majd tovább hallgatja*-Hmm értem, Remélem még találkoznak bár az akor adódik meg ha eljön maga után*mondja komoly hangon*-Remélem így lesz mert nem könnyű egyedül*fejezi be a mondandóját közbe megint csak mosolyog*-Hmm tudja természetünknél adódóan vigyázzuk a nőket mert törékenyebbek mégha van aki nem is az. LEgalábbis látszatra. MEg miért hívjanak minket erősebbik nemnek ha nem élünk a címmel*mondja el a véleményét majd hátrébb lép, majd amikor le esik a kalap gyorsan utána nyúl*Viszont sajnálom de eddig tartott a beszélgetés. Köszönöm igazán kellemes volt*mondja miközbe vissza adja a kalapot a nő szemébe néz*-Mielőbbi viszont látásra. BÁr még biztosra veszem hogy találkozunk. További szép esét*köszön el majd kis fejhajtás, majd elindul az ellenkező irányba. Nemsokára teste eggyé válik az árnyékokkal*

Tárgy: Búcsú Vas. Feb. 22, 2009 8:19 pm

*Sairus úgy látszik, hogy mindent meg tud magyarázni. S mindenre van válasza, Phin fejében még is szöget üt az a gondolat, hogy:*~Biztos sok ideje volt gyakorolni. Apró mosoly jelenik meg az arcán de szemeiben látszik, hogy nem nagyon hisz a magyarázatoknak. Valamiért érez valamit azok mögött de ezt inkább nem teszi szóvá.*-Alig várom azt az alkalmat amikor megtudhatom...*Arcáról csak nem tűnik el a pimasz mosoly amit az elmúlt egy percben vett fel.*-Ha nem is jön utánam... hát könnyen szerzek barátokat...*Ebben a pillanatban fut át az agyán, hogy mit is mondott.*-Bár ebben a városban ez közel sem olyan egyszerű...*Vonja meg a vállát.*-Mindegy, valahogy csak megoldom. DE...*Oldalra bitcenti a fejét.*-Legalább most már egy ismerőssel több... hm...*Aztán csendben hallgatja a választ az előbbi kérdésére. Jót nevet az utolsó mondaton.*-Nah igen... Ebben van valami...*Vidáman megcsóválja a fejét.*-Oh... köszönöm...*Mosolyog hálásan, és a következőkre biccent.*-Számomra is az volt...*Mosolyog de azért még gondolatban hozzáteszi.*~Ha eltekintünk attól, hogy milyen "tényeket" közölt velem. Vagy inkább, hogy miről akart meggyőzni...~*Elveszi a kalapot s megigazítja, hogy újra a fejére rakhassa.*-Viszlát...*Köszön el és szemével követi ahogyan a férfi távozik, egy pár percig még ott ácsorog gondolataiba merülve. Aztán ellöki magát a faltól a kalapot a fejébe nyomja és elindul abba az irányba amerről jött. Megkeresi az autóját s ideje valami parkolót vagy bármit keresni ahol nyugalomra hajthatja a fejét. Tisztában van vele, hogy nem mehet ez így sokáig és muszáj keresni egy szállást. Mert, bár sok takarót húz magára így is hideg van az autóba, egyéb felmerülő problémákról nem is beszélve.*

Vendég

*Az éppen beérkező vonatról ugrik le egy könnyed mozdulattal,mielött az megálna.Sóhajtva tekint körben az elenyészett létszámú állomáson.A padok piszkosak és elhanyagoltak,de őt ezt nem érdekelte.Odabattyogott az egyik támlátlan ülőalkalmatossághoz és lóülésben átlendítette lábát,s lerogyott.Táskájából előhalászott egy szerény összetételű szendvicset,s majszolni kezdte.Tekintetével figyelemmel kísérte a leszálló utasokat. Jó párat megkopasztott az utazás alatt.Ma szerencséje volt...*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Kedd Márc. 03, 2009 6:10 pm

*A hely hamar kiürűl, nemsokára elnéptelenedik az egész állomás csak a nő van ott. De ha nagyon figyel hallhat valami hangot valami furcsát, mintha mocorgás lenne, a háta mögül. Ha hátranéz egy olyan 12-13 év körüli kislányt láthat aki eléggé szegénynek tűnhet, rongyos ruha, kis piszok az arcán szemeivel viszont különös pillantását le se veszi a nőről...*

Vendég

*Ráérősen rágcsálja a szendvicset miközben figyelemmel kíséri az emberek sietős távozását.Jócskán benne voltak már a délutánban,de ok nem volt még a siettségre,szaladásra,a hold is csak jó pár óra múlva foglalja el méltó helyét.Az egyre növekvő csendben furcsa hangok ütik meg fülét.Elég szokatlan volt,s lévén hogy egyedüli alakja volt az állomásnak,igen csak gyanúsnak tűnt.Közönyösen pillantott a háta mögé.Onnan hallotta a zajt.Egy piszkos,serdülőkor előtt álló kislányt pillantott meg,majd unottan visszafordult eredeti pozíciójába.Beleharapott szendvicsébe s az üres szalvétát összegyűrte,majd a közelben lévő kuka felé hajította.Hogy célba talált e vagy sem,nem foglalkozott vele,felpattant és a táskáját a hátára kapta.Ekkor visszapillantott a lányra,ki ugyan abban a pozícióban lesett rá.Tekintetében volt valami fura,valami zavaró...*
- Mit akarsz kölyök?-*vetette oda neki,ismerte már ezt az álszent képet,tudta hogy az álarc mögött sunyi dög lapulhat meg.*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Kedd Márc. 03, 2009 6:20 pm

*A kislány csak megrázza a fejét, mintha félne valamitől de nem tudni mi, valami mintha lenne a levegőbe. A nő kérdése után szinte azonnal elindul a peron melletti igencsak romos házba. Ha a nő marad egy darabig ezután semmit nem észlel. Nem történik semmi különös, majd valami morajlás mintha morgás hangja hallatszódna valahonnan a közelből. Ki tudja honnan de mégis elég félelmetesnek hat. Ki tudja hogy a hang nem akar e közeledni.....*

Vendég

*Kérdő tekintettel meredt a lányra,mi enyhén felvont szemöldöke is jelzett.Valamiért furcsának találta a kislányt,ez zavart fejrázása is jelezte számára.Figyelemmel kísérte,amint szó nélkül elhalad mellette,majd a romos kis épületbe tért be a vasúti sínek melett.Gyanakvóan körbenézett. ~ Csak nem valami csel? És ha több ilyen kis ficsúr bújt meg és megtámadnak? Jobb ha pucolok innen...~ gondolja,mikor morjlást hall.Felkapja fejét s remegő tekintettel néz körbe.Teste mozdulatlan,semmi óvatlan mozdulatot nem áll szándékában tenni.A borzongás végigfutott a gerincén,egészen az agya félelem irányító központjába.Libabőrös lett a keze,lába,ez a hang semmi jót nem ígér.És azt sem tudoja honnan jöb.Mintha körbe venné.Lopva a házikóra pillant,hova a lány besétált. ~ Bemenjek? Vagy ne? ~ úgy döntött nem megy be.Ott védtelen marad,azonnal rátámadhatnak s talán....talán a kislány változott át.Lassan köpenye alá nyúlt és tőrjére csúsztatta kezét.Semmi jó előérzete nem volt.*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Kedd Márc. 03, 2009 6:30 pm

*Úgytűnik a kintlétet választja a nő de valamiért mégis a hangok mintha kintről jönnénk méghozzá egyre közelebbről, lehetséges hogy már valami, vagy valamik az egész állomáson jelen vannak, mitha egy kör lenne mely egyre zárul beljebb morajló és vészjósló hangok, eléggé veszélyes lehet, valahol lopva megcsikordul egy korlát, a nap is már lemenőbe van talán ha 1 óra van míg le nem megy teljesen a nap, eléggé veszélyes főleg hogy a látáskörülmények is kissebbek, a ház felől mintha ajtócsapódás hallatszódna valahonnan fentről, lehet mégis biztonságosabb??*

Vendég

*A morajló hangok körbevették.Fejét kapkodva pillant jobbra,balra,előre,hátra,de sehol sem lát senkit. ~ Ki támadna nyílt térről...~ gondolja bosszúsan,mikor a házból ajtócsapódás hangja hallattszott. ~ Bemenjek? Vagy sem? Ez a hang egyre közelebbi ~ beharapta alsó ajkait,szinte a vére is kiserkent tőle.Nagy vacila telepedett rá.Sosem volt a bezártság híve s sejtette hogy ha nincs vészkijárata vagy lejárata annak a bungallónak akkor onnan nincs kiút.De figyelembe véve az erősödő hangokat és a szürkületet,mi jelezte is hogy hamarosan eljő az éjszaka,cselekedett.Egy pillanat alatt eliszkolt onnan ahol eddig ácsorgott s célba vette a házat,mihez egyre közelebb és közelebb ért...*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Kedd Márc. 03, 2009 6:50 pm

*Amikor a nő beér a házba először csak a por az ami szemt szúr, nomeg orrot. Viszont ahogy beljebb ér észreveheti hogy maga az épület alsó részei vízbe vannak ezt csak a fának a szagábol lehet érezni itt fent még nem lehet észre venni semmit hacsak a penészes szagot nem. Egy lépcső van előtte mely felfelé ível valami emelet félére, azonkívül csak egy tágas előszoba de ahogy látszik ott nincs semmi. Egy ajtó csapódást hall felülről és egy kissebb néma sikoly. Mintha gyerek hang lenne....*

Vendég

*Lélekszakadva rohan a ház felé.Sikeresen bevágodott az enyhén nyitva lévő ajtón,majd gyorsan be is vágta s szuszogva hátát nekinyomta.Egy pillanatra behunyta szemeit,míg visszanyeri lélekjelenlétét. ~ Lehet csak halucinálok ~ gondolja,de amint megérzi a rothadó fának a szagát kipattanak szemei.Tekintetét körbejáratja a házon.Előtte egy lépcső volt mi az emeletre vitt.Semmi furcsát nem hallott így óvatosan az előtte lévő előszoba felé ment,mi poros volt és üres.Mint maga az egész ház.Ellépdelt a lépcső mellett mikor sikolyt hallott.Azonnal összerezzent s megtorpant,figyelmét az emelet felé irányította. ~ A kislány! ~ jutott eszébe,s hezitálva harapta be ismét alső ajkát,ettől vérvörös lett.Kihúzta tőrét tokjából mi az övén lógott s erősen megmarkolta markolatát.Lassaú léptekkel indult a lépcső felé. ~ Hisz egy kislány,nem hagyhatom itt akármilyen szívtelen is vagyok ~ gondolja egy belső sóhajt kíséretében.Ahogy szeli lassan a lépcsőfokokat az nyikorog a csizmája alatt.Amint a kanyarhoz ért a falhoz lapult miről már málott a festék meg az atya ég tudja micsoda.Nedves is volt,de nem volt ideje ezzel bajlódni.Félőn felnézett az emeletre...Semmit nem látott....Folytatta útját felfelé,szíve tele volt kétellyel és félelemmel.Rég nem érzete eme érzést s most kikezdte szívét mi a torkában dobogott.*

Tárgy: Re: Északi vasút állomás Kedd Márc. 03, 2009 7:06 pm

*Egyre és egyre feljebb ér s mikor eléri a felső részt egy ajtó áll előtte bentről valami zörgés hallatszik úgytűnik hogy mintha valaki ki akarná nyitni az ajtót, majd fordul a retesz és az ajtó feltárul, a kislány van bent úgylátszik egyedül. A tekintetébe nincs semmi fura szimplán csak rémült de a hangok mintha közelednének méghozzá alulról. Lehet be kéne menni a szobába s azt az ajtót jól elzárni, közbe megszólal a kislány, szinte már nyöszörögve*-A peron végéről már követnek itt fogunk meghalni....*mondja elvékonyodott hangon*

» Az állomás Börtöne