Rafael Kórház

Tárgy: Rafael Kórház Vas. Feb. 08, 2009 11:09 pm

Leírás hamarosan...

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Feb. 08, 2009 11:11 pm

*Egy vörös hajú, vállas, magas férfi lép ki a kórházból, sötét bőrkabát, farmernadrág és bakancs van rajta, kezében egy szatyor, melyben formalin szagú köpenye rejlik, nyakában még mindig ott függ a sztetoszkópja. Megáll nem messze a bejárattól a kijelölt helyen és rágyújt. Hiába orvos, ő sem tökéletes, bár nem is láncdohányos, erre odafigyel. Apró karikákat ^^ fúj a levegőve, és nézi őket az utcai lámpa fényében komor, szomorú arccal. Láthatóan felkavarták a délutáni események a pasast.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Feb. 08, 2009 11:22 pm

*Hófehér hajú lány lépked a sötét, kihalt utcán. Nem is gondol arra, hogy beleütközik valakibe, kivételesen még a szaglására sem figyel. Elég kevés ruha van rajta ahhoz képest, hogy tél van. Csak egy sötétlila miniszoknyát vett magára, sötétlila magasszárú bakanccsal, és egy kis sötétlila fűzős ujjatlant. Ha valaki meglátná, biztosan őrültnek nézné, hogy hogy képes ennyi ruhában járkálni a hidegben. De hát vérfarkasként ez nem meglepő, csak ezt senki nem tudja. Némán lépked az utcán, egyszer csak cigiszag csapja meg az orrát, ami jóval erősebb az emberszagnál. Erre már feleszmél, és azonnal rájön, hogy nincs egyedül. Maga sem tudja, hogy miért tompította el a szaglását és fordult befelé csak magába és gondolataiba. Megpillantja a vörös hajú egyént, de úgy véli, hogy nincs félnivalója. Megindul a kórház bejárata felől, közben alaposan végigméri, majd megáll előtte tisztes távolságban. Ismét átvillan az agyán, hogy vacsora, de most elhessegeti ezt a gondolatot.* - Szép estét. *Köszön rá dallamos hangon. Ma valamivel jobb kedve van, mint két nappal ezelőtt.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Feb. 08, 2009 11:28 pm

*Úgy tűnik, a város a furcsa küllemű hölgyek gyűjtőhelye, hiszen a délutáni is eléggé furcsán festett, hát még ez. Azonban Matt kórházi reflexei ezt felülmúlják, és halk szitkozódás után már bújik is ki a kabátjából.* Krisztusra kisasszony! Tél van! Elment az esze? * S szájában a cigarettával odalép a nőgöz és máris ráteríti a kabátját. Furcsa az öltözete, igazán kihívó, s megfordul Matt fejében, hogy talán egy... érdekes hölggyel áll szemben, de mindegy is. Ilyenkor senkinek nem szabad így kint sétálnia, ráadásul egyedül. hamarosan jön a beígért vihar is, a távolban már mennydörög, ami okot ad rá, hogy hamarosan itt is fog.* Épp elég, ha az ember a műtőasztalon veszt el valakit, ilyen dolgokkal nem kell kísérteni a sorsot!*Teszi még hozzá, majd megenyhül a hangja, s zöld szemei is.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Feb. 08, 2009 11:34 pm

*Nagyon meglepődik, amikor kitör a férfiból a szitokszó és hirtelen egy kabátot kap a hátára. A nő nem bírja ki nevetés nélkül, de nem kinevetésnek hangzik, inkább barátságos.* - Ne féltsen, eddig még sosem volt semmi gondom, pedig minden nap így járok. Biztosan nem fázom meg. ~Mert vérfarkas vagyok.~ *Teszi hozzá gondolatban.* - De azért köszönöm. Így viszont Ön ne fázzon meg. Az már az én lelkemen száradna. *Mondja mosolyogva, majd a zacskóra pillant, ami a férfi kezében van. Kissé beleszimatol a levegőbe, de ez külső szem számára nem látható, csak a nő tudja, hogy ez szimatolás volt, mások egyszerű lélegzetvételnek vélhetik.* - Ha jól sejtem, Ön orvos. *Ezt már a férfi szavaiból is kivehette, de a köpeny, ami a zacskóban van, bizonyossá tette ezt. A vihar hangjai felé fordul, egy pillanatra becsukja a szemeit, jól esne, ha az esőcseppeket a bőrén érezné, hiányzik már az efféle érzés, de a vihar még nem érte el őket.* - Delayla Pierce a nevem. *Mutatkozik be az idegennek és kezet nyújt.* - Önben kit tisztelhetek? *Kérdezi barátságosan, közben a cigire pillant.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Feb. 08, 2009 11:41 pm

Hát kettőnk közül kisasszony nem én vagyok a viramin szegényebb, ha fogalmazhatok így.*Mosolyodik ela férfi majd elnyomja a cigarettáját és a közeli szemetesbe dobja a csikket. * Matthew Ripley, igazán örülök, pláne ha nem lenne a páciensem de ahogy elnézem Önt, nem is lehetne. Gyerekorvos, sebész vagyok, bár nagy ritkán a felnőttek körül is besegítek.*Bólint,válaszolva a nő kérdésére. Rajta még van pulóver, sötétbordó, így nem fázik, és a köepnyébe nem akar belebújni. Nem valami szép látvány. Vér és egyéb foltok meg átható formalin és tetemszag. Csupa gyomorforgató dolog az utca emberének.* Na jöjjön, ne álldogáljunk itt a hidegben. Meghívom egy italra. Ilyen időben úgyis jól jön egy kis szívmelegítő, kis mennyiségben még gyógyítja is a testet...lelket is.* Teszi hozzá, láthatóan neki még mindig a kora esti boncolás jár a fejében, miközben fog egy taxit, hogy a fogadó fele induljanak.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Feb. 08, 2009 11:50 pm

- Nem sűrűn szoktam orvoshoz járni. *Vallja be a nő.* ~Ha ha még tudnánk, hogy miért.~ *Teszi hozzá gondolatban, de a férfinak csak egy barátságos mosolyt mutat.* - Vitaminszegény? Á, dehogy. Van aki ilyennek születik. ~Vagy ilyenné válik.~ *Ismét csak gondolati kiegészítés. Delayla valamikor még indiai nő volt, ám a vérfarkassá válás meg a sötétben töltött időktől valahogy kifehéredett a bőre, lassanként albínóra kezd hasonlítani, pedig ilyen elvileg nem történhetne meg. De hát ki tudja, hogy milyen hatások érték, aminek következtében ilyen változáson ment keresztül. A zacskóban levő köpeny szaga elég hivogató Delayla számára, főleg a tetem és a vér szag, hiszen ilyet minden étkezésekor érez. Csak ezt épp nem tudja Matthiew.* - Ó, köszönöm szépen. Az ital tényleg egészséges, mindig attól jön helyre az ember. ~meg a farkas.~ *Ő már csak ilyen, hogy gondolatban egészítgeti ki a mondandóját. Ha megérkezik a taxi, ő is beszáll és elmennek a fogadó felé* - Mikor került a városba? *Kérdezi a nő útközben.*

Vendég

*Hosszú volt az út idáig otthonától.Teste fáradt volt s ernyedt,minen egyes lépés s mozdulat kín szenvedés volt számára.Homloka és ajka fölött apró gyöngyökben trónolt meg bőrén az izzadság,mi a kimerítő úttól és a fájdalomtól keletkezett arcán.Lihegett....kapkodta a levegőt,annyira kimerült.Lassan,bele-bele kapaszkodva egy egy támasztékba mi pad,fa törzse vagy éppen kuka volt,érte el célját.amint belépett a kórházba magára vonta a szemközi hatalmas pult mögött üldögélő testes hölgy figyelmét,ki azonnal a segítségére sietett.Hagyva had vigye ahova akarja szinte elengedte magát.Nem bírta....képtelen volt már gondolkodni s mozogni.Egy vizsgálóba cibálta,mire egy orvos is előkerült.Hiába kérdezték,elmélye nem volt hajlandó együtt működni,így csak a vértől áztatott köpenye és felsője szolgálhatott az orvosnak és a nővérnek arra mi is lehet a baj.Hasra fektettél,dől azzal a lendülettel az ágyra mint egy szalmazsák.Behunyta szemét,hallagatta azok motyogását,az eszközök csörrenését és saját szívdobogását.
A fájdalomtól alig érzett már valamit,de egy apró szúrást érzett a sebe körül.Szinte felordított volna ahogy a folyadék szétáramlott testébe,de nem tette....Ereje nem volt hangot képezni,nem hogy ordibálni.Pár perc múlva nem érezte bal vállát.Fájdalomcsillapítot kapott minek hatása szinte másodpercek alatt munkába áltak.A következő szúrást a farában érezte.Ez máűr sokkal élethűbb volt s fáj is keservesen.Köpenyét és felsőjét látta a nővér lába mellett.Nem tudja meddig feküdt és dolgoztak rajta,mert a kimerültségtől elaludt...*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Szomb. Május 09, 2009 11:14 pm

-És milyen a te helyzeted?*kérdezi kíváncsian, ő ugyanis ismeri egy ember helyzetét, de a többit csak sejtheti, milyen is lehet valójában. Nem túl sok konkrét dolgot tud sem a dampyrok, sem a vámpírok lelkivilágát illetően.*
-Na és aztán… a cél ugyanaz, még ha az invisek nem is rajonganak érted. Én nem fogok beléd kötni, mert az vagy, ami… Nem te tehetsz róla, minek akkor téged bántani, főleg, hogy te sem bántasz engem… nem vagy az ellenségem, és hagyhatnánk végül is ezt az én ügyem- te ügyed dolgot… a kárhozottakra hajtunk, szal nagyjából ugyanaz.*vonja meg a vállát, majd lassan feláll ő is. *
-Hm? Fekete halál… van valami ebben a hasonlatban, nem csak a terjedését illetően. *elgondolkodott rajta, végül is minden egyes ilyen lény megszűnik embernek lenni, elkárhoznak… *
-Nem tudom… talán érzékeny vagyok az ilyesmire. Pedig esküszöm nem járt a kezemben semmilyen füves izé már vagy… másfél éve. *jelenti ki halál komolyan, és tényleg igazat mond. Arról azért lemondott, amióta kikerült az intézetből, mert hát milyen már egy beszívott gyógyító… Így sem mindig totál normális.XD*
-Tudom… Ezért is élek éjszaka én is.*válaszol, majd berakja a helyére a széket, és elindul kifele.*
-Rendben, főnök… Tied a pálya… mellékesen az intézetből nem egyszer szöktem meg, csak azt nem tudom, ez mennyire zárt. *tényleg nem tudja, milyen a kórháznak az esetleges védettsége, mert ha nem vitték túlzásba, akkor simán bejut.*
-Hagyjam itt a drágaságom? Áh, nem… ott találkozunk. És verseny… Benne vagy?*oldalra döntött fejjel néz a férfira, majd felrakja a sisakot, és felül a motorra. Megvárja, amíg becsukódik az autó ajtaja, majd el is indulhatnak… Még nem tudja, ki ér oda elsőnek, de ha nem ő, akkor az sem gond, viszont próbál rövidebb utakon menni.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Szomb. Május 09, 2009 11:43 pm

-Szar*zárja le ennyivel a témát nem igen szeret dumálni milyen a dampyr lét, főleg mert nem tudja mivel másabb mint egy ember vagy vámpír élete*-Na akkor már eggyel kevesebb*mondja egy barátiasabb mosolyal a nőnek.Nem akart durva lenni csak vannak témák amik nem fekszenek neki ő ilyen." Magányos vadász.."*-Az Invictus ha tehetné és nem lenne jobb dolga tuti fejpénzt adna értem is vagy csak megkeresne és megpróbálna hatástalanítani, nem igen vagyunk jóba *mondja kicsit mosolyogva*-Én elhiszem de fogalmam sincs mit láthattál. Lehet a környezet tette vagy valami manipulált. Talán pont az erdő aztán*legyint eggyet*-Ki tudja nem e valami olyat láttál ami eddig titok volt talán vízió. Ismeretm pár invictusost akik képesek voltak belelátni a jövőbe. Talán a multba is lehetséges*mondja vállrántva*-Felőlem*mondja mikor beszáll a kocsiba majd gyors indítás és egy kerékfarolással már kint is van az úton, Neki mindegy ki ér oda elsőnek lényeg hogy ott legyenek minden esetre jópárperc míg odaér majd kiszáll a kocsiból. Ha a nő ott van oda megy hanem bevárja*-Nem kell betörni megoldom*mondja egy kissebb mosollyal majd a biztonsági őrhöz megy aki az ajtóban van, szemét a szemébe fúrja, már régen nem élt a tudatirányításoss képességgel de meg kell próbálni*
-Én és Ms Mavoureen a halottat jöttünk meglátogatni*mondja a férfi szemébe közbe kezét a vállára teszi másikkal egy üres fecnit vesz elő*-Itt vannak az igazolványok*reméli hogy a rendőr ténleg azt látja amit ő akar mert hanem kéntelenek lesznek keményebb dolgokhoz folyamodni végül a rendőr úgytűnik mégiscsak enged a férfi pedig a nő felé fordul*-Gyere, ideje megnézni azt a hullát*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Szomb. Május 09, 2009 11:59 pm

-Hát ha te mondod... embernek lenni sem fenékig tejföl mindig.*vonja meg a vállát, sőt, rá nézve sokkal több minden veszélyes, koránt sem olyan erős, mint az éjszaka lényei, és sokkal több minden végezhet vele.*
-Ne törődj velük. Most minden bajuk, hogy elszaporodtak a vámpírok meg a vérlények úgy egyáltalán, és egyre messzebbre merészkednek be a városba. Békén fognak hagyni, egyelőre biztosan... kezeskedem erről.*ígéretnek vehető, mellékesen utálja, hogy a feljebbvalói mindenkivel bizalmatlanok, őt soha nem úgy nevelték, és azért elmeri mondani, hogy ismeri Claudiust, még ha nem is annyira, mint a tenyerét, de ismeri.*
-Eddig nem voltak vízióim, de lehetséges... valójában, amennyi mindent láttam eddig, nem kellene csodálkoznom semmin sem. Talán csak az emberi tudatlanság határtalanságán... *húzza el a száját, mindig megnézi, hogy az emberek, mennyire nem ismerik a környezetüket, és mennyire nem tudják, milyen veszély leselkedik rájuk... meg el sem hiszik. Közben azért kicsit később, de befut ő is a célba... elkeveredett a sok kis sikátorba, pedig elvileg ismeri azokat. Mindegy, ezen nem akad el. Lefékez, majd leveszi a sisakját, és megnézi magának az épületet.*
-Nem is kellene... Vagyis na, van fent egy nyitott ablak, de ha ennyire akarod, én bízok benne, hogy megoldod.*mosolyodik el, de azért még egyszer megnézi, mik is a fő lehetőségek... amíg vár Claudiusra, úgy is el kell töltenie valamivel az időt.*
-Wow... nem vagy semmi. *veregeti meg a férfi vállát, majd belépnek az épületbe.*
-Nah, tudtam én, hogy csak egy hullával van randim... bár nem vagyok nekrofil, nah... Merre van az a kis érdekes?*kérdőn néz a férfira, ő járt itt, most tessék lemenni idegenvezetőbe, és megmutatni szépen, mit is kellene megnéznie. *

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Május 10, 2009 12:18 am

-Mindennek megvan a maga árnyoldala*mondja komoly hangon bár az előnyei is de bizony a kemény árnyoldala is*-Mindegy eddig se tudtak elkapni ezután se fognak de ha már egy Invi-s is velem van ki ellenem?*rántja meg mosolyogva a vállát majd megintcsak oldalra dönti a fejét*-Nemtudom , lehet most a telihold meg vlaami össze függés hozta ki de nem érdemes gondolkozni a miérten. Volt valami és kész*szögezi le ő nem szeret sokat gondolkozni főleg hogy mi miért van arrol nem de az más ha a nő akar*-CSAk egy kis előny a létemből*mondja komoly hangon majd sietős léptekkel elindul elől mutatva az utat*-Még nem megy olyan jól mint egy vámpírnak de tanulom*mosolyodik el majd lekanyarodik és egy lépcsőn kezd lefelé menni*-A legalsó szinten van a hulla mondhatni jópár társával eggyütt. Az egész egy halottároló szoba, gondolom boncasztalra küldik az embereket mielőtt elkaparják őket*mondja komoly hangon majd elérik az utolsó ajtót amire ki is van irva "szigoruan csak az erre felhatalmazott tagoknak"*-Na persze*morogja és be is löki az ajtót*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Május 10, 2009 12:39 am

-Nah ez már valami...Fő a pozitiv gondolkodás, szépen haladsz. *mosolyodik el. Tudja ő is, mindennek megvan az árnyoldala, simán, hogy megvan.*
-Mindegy... fura volt és nem értem és kész.*ettől még fog ezen gondolkodni, talán lesz olyan ember is, aki tudja, hogy mi volt akkor ott. *
-Hát nem panaszkodom én sem a belső energiám azért jó dolog... csak ilyesmihez kevés. Vagyis... sok mindent tudnék tenni, de pusztítani nem akarok, gyógyításra használom.*vonja meg a vállát, és követi Claudiust a folyosókon.*
-Itt halt meg a kórházban? Mitől olyan érdekes, még mindig nem tudom elképzelni... *jegyzi meg, maj belép ő is az ajtón, és a hidegen túl mintha enyhe formalin illatot is érezne. Egyelőre becsukja az ajtót és a falnak támaszkodik, amíg vesz egy mély levegőt.*
-Melyiket nézzem meg?*kérdezi, amúgy nem rajong a hullákért, de egyelőre csak nyel egy nagyot, már jó ideje nem akadt ki a hulláktól, remélhetőleg most sem fog rosszul lenni tőlök. De addig is jó lesz látni azt a hullát, talán azt is meg tudja majd mondani, mibe halt bele.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Május 10, 2009 12:50 am

-Minden előnyünket fel kell használni, mondjuk én se szívesen pusztításra használom a képességeimet de nincs más megoldás*mondja komoly hangon közbe lassacskán beljebb érnek és kinyitja az ajtót*-Nem. Két napja hozták be valahol az elővárosi nyomornegyedhez hívták ki a rendőrséget. Ha jól tudom aki megtalálta sokkot kapott. Mondjuk elnézve szerintem van is mitől*mondja és az eggyik szekrényhez megy.*-Fene . Lelakatolták*mondja de nem sokat vesződik megrántja lefelé a lakatott és ha minden jól megy sikerül eltörni is, majd kihúzza a hullát és felveszi róla a lepelt*-Ez lenne*mondja komoly hangon majd látvány tárul a hullára. Kinézetre elég furcsa a bőre még a vámpírok bőrénél is fakóbb. A férfi csak koppint rajta néhányat*-Olyan mintha valami kiszárította volna mintha agyagedényhez nyúlnál*mondja komor hangon majd kezét felvzeti a fejhez ahol egy varrás látható*-ezt már a korboncnokok csinálták össze varrták a fejét ne nézzen ki úgy ahogy behozták de hallgasd csak*mondja és megkopogtatja a fejét*-Üreges.... Kiváncsi vagyok te mire gondolsz*mondja és egy pillanatra a szekrénynek támaszkodik és karjait össze fűzve néz a nő szemeibe*-Ja és mégvalami*mondja és kezével a szájába nyúl majd felhúzza az ínyeket, a száj is tiszta száraz, viszont nem is ez a fontos, hanem a méreten felüli szemfog ami kikandikál*-Vámpír volt a lelkem... Erre mit mondanál?*kérdezi komor hangon*-Még nem láttam hogy valaki így nyírt volna ki egy vámpírt főleg hogy se karmolkás se lőszernyomok nincsenek rajta a test külső behátásoktól érintetlen...

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Május 10, 2009 1:26 am

-Azért nem szívesen segítek elő egy spontán égést mondjuk. Brutál lenne, akkor egy golyó gyorsabb... gyógyító vagyok, és nem hóhér, utálok másokat kínozni.*aztán meg figyel az alapinfókra. Megvárja, amíg lekerül a szekrényről a lakat, aztán közelebb sétál. Majd amikor meglátja a hullát... nos ő is falfehér lesz legelőre, meg behunyja a szemét, nem, nincs rosszul, csak meg kell barátkoznia a látvánnyal. El tudja képzelni, hogy a megtalálója, mitől is kapott sokkot.*
-Jézusom...*nyögi végül, majd egy nagyot nyel, és közelebb hajol, megnézni a testet.*
-Ez durva... nem tudom, mi tehette... Talán valami vérlény. Vagy nem tudom. Elvileg a belső energiám is képes valami hasonlóra, de nem próbáltam ki... és nem is akarom. *vonja meg a vállát, majd végigfutnak ujjai a testen. Kirázza a hideg, de azért kíváncsi, hátha talál valamit. Kár, hogy mégsem... csak azt érzi, hogy mintha egy múmiát tapogatna.*
-Nem tudom... egy farkas széttépné, egy vadász meg... nos, hát karóval intézné el, ha nem golyóval, de nem így... ember nem lehetett szerintem... de nem tudom, akkor mi volt, ami ezt tette. *nézi tovább a tetemet, de még mindig nem érti, mi is a szitu, nem fér a fejecskéjébe, hogy erre mi volt képes, és hogyan.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Május 10, 2009 1:56 am

*Csak lassan elhúzza a száját*-Ehhez jézusnak semmi köze*mondja kicsit csendesebben majd megvárja míg a nő is végig méri a halottat majd megszólal miután Tua is végig mondta amit akart*-Nem hinném, ha úgy vesszük a vérlények is ugyanúgy támadnak akára a vérfarkas. Csak a mód ami különbözik de ők is karmokkal fogakkal, ha azok támdaták volna meg egy darabba tuti nem hozták volna be*mondja közbe lassan bólint a válaszokra*-Én is erre tippelnék és az is tuti hogy nem ember, ha jól végig nézzük engem ez a rohadt kemény bőr és az üreges koponya zavar*mondja majd megintcsak felhúzza a fél lábát úgy dől a fallnak*-Az agya hiányzik semmi nincs abba a koponyába, a bőr meg... mintha talán kiszívtak volna belőle mindent olyan lett mintha kiszárították volna. Egy csep folyadék vagy vér nincs még a szövetek között se ezt le merném fogadni. Valami kinyírta de nem tudom én se hogy mi*mondja majd kicsit közelebb lép*-De nem hinném hogy fizikálisan. Nézd meg a testét sehol egy karmolás vagy harapás. Vagy bármilyen ütésre való nyom bár vámpírnál eltűnnek a sebek így nem zárom ki. DE nem hinném hogy az invictustól lett volna valaki. Ilyen képességü emberrel még nem találkoztam ezt a tagot szó szerint kiszárították élve. Méghozzá éjjel egy sikátor kellős közepén. A hullát ott találták...

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Május 10, 2009 2:18 am

-Vallásos családból származom, de nem fogok belemenni, hogy ehhez mennyi köze van, vagy nincs neki... reggel még itt találnának, ha elkezdeném kifejteni.*naná, ha nagyon akarná, bebizonyíthatná könnyedén, bár kicsit hosszasan, hogy mi köze is van ehhez egyáltalán Istennek, vagy Jézusnak.*
-Tudom... ezért nem tudom elképzelni, hogy mi is lehetett. Olyan, mint egy múmia... *pillant ismét a hullára. Gondolkozhat, de még mindig nincs elképzelése sem róla, mi tehette ezt.*
-De sehol fognyom. Azt mondanám, mágia... de amúgy tényleg lehet valami okkult dolog. Csak nem tudom, micsoda. De csontszáraz... és valami... talán belülről intézte el, nem tudom. Mondjuk baktériumok, poloskák... de konkrétat nem tudok mondani. *ismét közelebb hajol a vámpír tetméhez, de tényleg nem lát semmit sem, amitfigyelemre kellene méltatnia.*
-Áh... az invisek nem így ölnek és nem hagyunk magunk után szemetet... vannak takarítók és sose kínozzuk az áldozatokat, kárhozottak, de akkor is... a gyors halál emberségesebb mindenki számára.*jegyzi meg, ezt akárki csinálta, nem ember volt, még ha az invisek sokat is tudnak... vannak különleges képességeik, de talán a spontán égés a végső határ, amit el tudnak érni, és nem ez a kiszáradásos izé.*
-De amúgy is kinek állhat érdekében, hogy a városra hagyományozza egy vámpír múmiáját... Vagy csak nem volt ideje eltakarítani szegényt?*kérdezi végül. Válaszolni nem tud még a kérdésére.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Május 10, 2009 2:30 am

-Mindegy amúgy anyám is az volt*kicsit elmosolyodik ahogy vissza emlékezik*-Pedig mióta ismertem vámpír volt nem fura?*néz rá most szelíd szemekkel*-Egy vallásos vámpír *kicsit felnevet*-Heh megáll az ész*mondja kicsit idegesebben majd arcán végig húzva a kezét válaszol is*-Nem hinném. Nem hiszek a mágiába mindennek van benső energiája te is azzal gyógyítasz. Akik nem hisznek benne mágijának hiszik akik igen tudják hogy mi is az. Viszont ez teljesen más nemtudom*fejezi be végül*-Lehetséges sőt talán az egyetlen kézzel fekvő válasz. Valami belülről....*de itt abba is haggya *-Tudom láttam őket munka közbe, amúgy ez meg jó kérdés. Nem hiszem hogy direkt hagyta így szerintem vagy megzavarták vagy egyszerüen csak nem érdekelte hogy más is meglátja e*mondja bár ez csak fejtegetés de próbál reális lenni de nemsokára az ajtó felé fordul*-Ideje menni itt már nincs mit keresnünk*mondja a hullát betolva elindul az ajtó felé*-Azt hiszem ennek még hosszú folyamata lesz szerintem megkeresem azt a szemtanút*mondja miközbe mennek felfelé majd a parkolóba még a nőre néz*-TE meg légy óvatos, aztán remélem megbecsülnek az invictusos barátaid, azt hiszem te vagy az eggyetlen normális közöttük. Na még látjuk egymást remélem*mondja egy kissebb mosollyal de már nem is vár választ csak beül a kocsiba felbőg a motor ő meg kerékcsikorgatva elhaggya a terepet*

Tárgy: A kórházban Pént. Május 15, 2009 4:49 pm

*Kótyagosan ébred s azonnal oldalra vágja a kezét szinte már megszokásból, hogy elvegye a telefont, s megnézze mennyi az idő. Csak annyi a különbség más reggeli ébredésektől, hogy fáj a feje, zizeg körülötte a világ és nagyon gyengének érzi magát. Lassan meghallja a körülötte lévő világot, egy gép csipogását s azt ahogyan valami víz csepeg ütemesen, s lassan. Szinte már idegesítő ez a monoton nyugalom, s legszívesebben ordítana, hogy hagyják már abba a zajongást. Úgy érzi még korán van ahhoz, hogy bárki is így zajongjon. Esten nem zárta volna el a csapot rendesen? Nagyot sóhajt és egyik kezét a fejéhez próbálja emelni de akadályba ütközik. Az infúziós tű fájdalmasan fogja meg a karját. Phin felszisszen s hirtelen nyitja ki a szemét a fájdalom forrását keresve. Felülni nem bír csupán a fejét fordítja a fájdalom irányába. Pár perc, jó pár perc kell míg a szeme megszokja az viszonylag erős fényt ami az ablakon szűrődött be. Lassan felfogja a körülötte zajló eseményeket. Meglátja homályosan a tűt majd követi a szemeivel a csövet ami az infúziós zsákhoz vezet, majd a gépre siklik a szeme ami a szívverésének ritmusát mutatja. Időbe telik még összerakja a képeket, sőt órákba. Nem tudja, hogy hogyan is került be. Túl gyorsak a képek, az egyik pillanatban még kedélyesen...(viszonylag) fecseg, s a gyanús férfin tartja a kezét, a következőben pedig már a nyakát fogják. Várjunk, ő már... már neki volt ilyen. Már mint a fájdalom a nyakában ami lassan elmúlik s átváltozik. De ez egy fokkal rosszabb volt... most elájult, tudja... nagyot sóhajt, úgy látszik több titkot rejteget számára a város mint ahogy remélte.*

[2 nap múlva.]
*Felépült, a lány nem sokat járt még kórházban, de most is gyorsan regenerálódott. Nem volt szüksége sok időre, hogy olyan jól legyen, hogy haza is mehessen. Viszont egy dolgot elértek ... mármint a két személy... ezzel... főleg a férfi... azzal, hogy megharapta s ez Phint még kíváncsibbá tette.Ami az életére nézve nem túl jó dolog, hiszen minél kíváncsibb annál inkább keresi majd az olyan helyzeteteket amikben megtalálhatja a kíváncsiságának forrásait. Vagy forrását.Még ha meg is hal, előtte meg kell tudnia, hogy mi folyik itt. A lány pontosan nem tudja mi történt...De egy dologban biztos, ez már másodszor volt. S mind a két lény vért ivott, hiszen a jelentésben a nagy vérveszteség állt, s a temetőben... abban biztos, hogy:*~ akikkel éjszaka találkozom, akik olyan közvetlenek ...más lények, nem emberek...*S ezzel a gondolattal kilépett a kórház ajtaján a fényes, nappali világba.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Júl. 19, 2009 12:35 am

//pár órával a templomban történtek után//

*Tua eléggé kótyagosan ébred. Forog vele a szoba, ami csodák-csodája- fehér falakkal rendelkezik. Mint a pince. De ágyon fekszik, ez nem lehet a pince. meg aztán a sebe is be van kötve, és már nem vodkaszagot érez, hanem fertőtlenítőét. Fura... szaglászik még egy darabig, aztán kicsit oldalra fordítja a fejét, bár még nehezen megy, mert sajog. Beüthette. Vagyis, nem tudja, csak azt, hogy utoljára a templomban állt, és kicsit dühös volt, amikor megkérdőjelezték, hogy meg tudja védeni magát. nem, semmi baja Garciával, csak éppen ilyeneket ne tessék kérdezni, mert ezzel ki lehet hozni a sodrából. Különben is hamar felkapja a vizet. Mindegy, most nincs ereje ehhez, bár megvillannak zöld szemei, amikor meglátja a sarokban a fiút. Nahát, nahát... lassan, rájön, hogy hol is van, de nem kezd morogni. Ereje sincs hozzá, meg igazából tudta, hogy úgy is ez lesz a vége, túl sok vért veszített. Csak egy fáradt és halvány mosolyra futja most, aztán magára húzza a takarót, mert csak egy fehér kötés van rajta derék fölött. na jó, se nem túl gátlásos, se nem félmeztelen, annyi kötszer van rátekerve, hogy egy egész ruhára elég lenne, ahogy elnézi. De mégis... csak úgy, feljebb ügyeskedi, majd félkómásan pislog a fiúra. Kíváncsi, hogy a motra megvan-e még. Abszurdnak tűnhet, de érdekli, hogy mi is van a drágaságával. Hiányolná, ha valami baja lenne.*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Júl. 19, 2009 12:57 am

Miután Tua-val odaért a kórházba, az orvosok elvitték a lányt vizsgálatokra, meg a sebét bekötni, eközben tőle a nővérek minden hülyeséget kérdeztek… „Mi történt a barátnőjével?” Ez volt az egyik kérdés, amitől aztán totálisan kiakadt, de párszor még is el kellett mondani, hogy Tua nem a barátnője. Erre azt hitték, hogy akkor biztos ő bántotta és miatta sérült meg… Hát kicsit se lett ideges a kedves nővérkék értetlenkedésétől, bár amúgy a helyzet meg tényleg nem volt egyszerű.
Azonban egy idő után sikerült elszabadulnia, és visszanézett a templomban, nem-e hagyott ott valamit. No, ekkor esett le neki, hogy az a motor Tua motorja, hisz bent a padoknál megtalálta a lány bukósisakját. Így pedig az is vicces volt, ahogy a motort elvitte a kórházig, ugyanis egész úton tolhatta, mivel… vezetni nem tud.
Aztán, mikor már a motor biztonságban volt a kórház parkolójában, ő pedig mindent elintézett, felment Tua kórtermébe, ahol szerencsére már egyedül volt a lány, és még aludt is. Az egyik eldugott sarokba lévő kényelmetlen, fehér, kórházi székre ült le, és bár percekig helyezkedett, sehogy se volt kényelmes neki… Aztán persze teltek a percek, és míg először a falon az órát, utána már magát Tua-t nézte… gyönyörködött egy kicsit a gyerek.
Amúgy igazán nem akart maradni, de valahogy még is ott ragadt a székben, és nem tudott elmenni. Eldöntötte, ha már elhozta ide Tua-t, itt is marad vele megnézni, hogy majd reggel hogy lesz. Persze aludni se szeretett volna, de a feje egy idő után egyre nehezebb lett, míg nem szemhéjai is lecsukódtak, ő pedig bealudt…

Más nap reggel hat óra körül kezdett el mozgolódni, minek következtében jól ki is esett a székből. Kicsit riadtan emeli fel a fejét úgy pislog körbe, aztán persze rájön, hogy bent van a kórházban. Odapillant Tua felé, aki már ébren van.
- Ohh… *pislog még kicsit zavartan párat, elég hülyén néz ki, ahogy kinyújtott lábakkal ül a földön* Jó reggelt… *folytatja, majd feláll, és odasétál a nyitott ablakhoz, amin egész hajnalban jött be a friss levegő*
- Hogy vagy? *kérdezi meg, de közben nem fordul hátra Tua felé, hanem csak az ablakon bámészkodik az ébredező városra*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Júl. 19, 2009 8:30 pm

*Lehet, hogy Garcia nem akart maradni, de még itt van, Tua legalább is ezt látja, és már kevés az esélye, hogy a sebe miatt hallucinálna, mert igazán tisztán lát és biztos benne, hogy ez nem álom. Csak meg kell hagyni, kicsit fura neki, hogy akadt egy újabb valaki, akinek esetleg nem egyenlő a neve a lehető legrosszabbal, ami vele csak történhet, bár biztos nem volt egy kellemes dolog elcipelni ide, hiszen kissé messze van a templom, és valahogy nem nézi ki a fiúból, hogy oda lenne a motrokért, bár ki tudja. Meg aztán tényleg kevesen vannak, akik nem akadnak ki tőle, és nem az a legdédelgetettebb álmuk, hogy egy szép napon, majd beleengednek egy sorozatot a mellkasába, ha továbbra sem változtat a modorán. De ő már csak ilyen, nem feltétlenül árad belőle a kedvesség. Egyelőre fejét oldalra fordítva íriszeit az alvó fiúra függeszti. Tudja, hogy nehezen fog menni, de ezért köszönet jár, szóval egyelőre várja az alkalmat, nem feltétlenül akarja felkölteni. De felkel ő magától is, pontosabban leszáll az álmai ki tudja milyen színű felhőiből, és a földön landol. A jelenet mosolyt csal a lány ajkaira, nem volt akármilyen látvány, ahogy kiesett a székből a fiú. *
-Szia.*köszön vissza, majd a kérdésre, hogy hogy van, felbámul a plafonra, és egy kisebb szájhúzás, de válaszol... jön a számára nehéz rész. *
-Egész jól, ahhoz képest, hogy ez itt éppen a kórház... de... köszi. *fordul oldalra, csak sikerült, és nem is volt annyira nehéz. Még nem csorbult a hű de nagy egoja, egy icipicit sem ettől az egy szótól. Ismét el is mosolyodik. *
-A motrom megvan még? *kérdezi aztán felcsillanó szemekkel. Meg akarta már kérdezni, csak egyszer válaszolt a kérdésre, végül is a motor a mindene. De azért itt az ideje annak, hogy valami egyebet is kérdezzen.*
-Különben miért maradtál? Gondolom, kényelmesebb helyet is találtál volna az alvásra, mint azt a széket. *nem szemrehányás, csupán kíváncsi. Mindenbe bele üti az orrát, ha kell, ha nem.*
-Sokat nyaggattak? *kérdezi, hiszen bele tud gondolni, hogy milyen kellemes lehetett kimagyarázni nagy valószínűséggel, hogy ő nem a barátnője, meg nem a testvére, és nem is garcia sebesítette meg. Kár, hogy arról a jelenetről lemaradt, amikor a fiú éppen tisztázza a dolgokat, amiket nem is ismert teljes egészében, hiszen Tua nem mondta el, hol sebesült meg, ki támadta meg, csak azt, hogy olyan helyre tévedt, ahová nem kellett volna. *

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Júl. 19, 2009 9:37 pm

Az már biztos, hogy Tua nem hallucinál, hisz a fiú tényleg hús-vér valójában van itt. Bár egyelőre nem igazán értené, hogy a lány mért hiszi azt, hogy a neve egyet jelent a „lehető legrosszabbal”… Az se volt igazán szörnyű, hogy a templomtól idáig el kellett cipelnie. Könnyű leány ez a Tua, nem volt nagy megterhelés Garcia számára az, hogy segíthetett neki… vagyis ő egyelőre reméli, hogy most ezzel tényleg segített a lánynak.
Amúgy attól nem fél, hogy majd egy napon akár szitává is lőheti a vámpírvadász. Persze az is lehet, hogy ez csak azért van, mert még nem ismeri. De mi lesz, ha már fogja? Ezen azonban még nem gondolkodott, és egy ideig nem is fog, mert nem olyan fajta… hisz minek filozzon a jövőn, ha még a jelenben is van elég baja? Igaz ez az egész ismerkedősdi attól is függni fog, hogy egyáltalán Tua fogja-e hagyni, hogy megismerjék… Csak remélni tudja, hogy igen.
- Hmm… nincs mit. *fordul meg, majd halvány mosoly jelenik meg a szája sarkában, amit csak alig lehet látni* De azért bocs, hogy ide hoztalak, csak hát.. még se tudtam, hogy hol lakhatsz. *neveti el magát egy kicsit, miközben jobb kezével beletúr a hajába, és örül, hogy azért Tua nem dobál felé késeket… bár... ekkor jut valami az eszébe*
- Ige-igen… bár először nem esett le, hogy az a te motorod, csak mikor visszamentem szétnézni a templomba. *húzza el kicsit a száját, hisz járkálhatott eleget az este* De már itt van lent a parkolóban… *mondja, majd belenyúl a kabátja zsebébe* Amúgy a többi cuccod is nálam van… mármint… *majd előhúzza Tua pisztolyát* Gondoltam jobb, ha nem az orvosok találják meg. *teszi le a fegyvert az ágy melletti éjjeliszekrényre* Ahogy persze ezeket sem. *veszi még elő a két kést, és azokat is odateszi a pisztoly mellé* És bocs, hogy turkáltam a zsebedben, csak mivel vadász vagy… *mondja, miközben nagyon szemez a padlóval, hisz könnyebb azt nézni, mint a lány szemeit*
- Öhh… hát… izé… *pillant fel, bár erre a pontos választ ő se tudja* Nem tudom… *böki ki, majd kicsit elgondolkodik* Vagyis ne hidd, hogy az albérletem olyan sokkal jobb… Az egyik szomszéd lakásban… huhh… *húzza el ismételten a száját, hisz nem valami kellemes dolog jutott az eszébe* Amikor a szomszéd csaj majdnem minden este felhoz valami pasit, és… mármint a hangok meg… *kicsit belevörösödött az emlékekbe, majd megdörzsöli a derekát* Bár azért remélem ilyen székben se kell aludnom, mert kiba***** kényelmetlen. *neveti el magát ismét, majd hátradől a falnak*
- Eleget… *válaszolja, majd sóhajt egyet* Igazság szerintem nem nagyon tudtam mit mondani, így inkább csak nagy vonalakban próbáltam körbeírni, hogy az egyik barátom vagy, aztán tegnap estére egy találkozót beszéltünk meg, de nem jöttél, így elmentem hozzád, ahol így találtalak meg… *mondja kicsit zavartan, de hazudni és fedősztroikat kitalálni sose tudott valami jól* Aztán persze egy csomó helyen sántított a dolog, mert nem tudtam arra mit mondani, hogy hogyan sérültél meg, meg azt kellett hazudnom, hogy én láttam el a sebed, és azért nem telefonáltam, mert nem volt a közelben telefon, meg az apróm is elfogyott.. meg minden hülyeséget mondtam nekik, de úgy látszott bevették a dolgokat… mármint remélem. *mondja, majd oldalra pillant a fehér falakra, amik igaz neki túl fehérek, de még is csak barátságosabbak, mint az a tegnapi nyomasztó templom tele árnyakkal…*

Tárgy: Re: Rafael Kórház Vas. Júl. 19, 2009 11:24 pm

*Hát igen, Garcia még nem tudja, hogy Tua neve úgy általában mit jelent az embereknek, azzal együtt is, hogy nem tudják, hogy vámpírvadász, hanem csak gyógyítóként ismert a neve, de az átlagembereknek az is elég okkult, meg rejtélyes, mert nem éppen a legmodernebb módszereket használja, és nem is bármilyen sebeket gyógyít többnyire, de ez mellékes.*
-Hát... igazából van mit, mert asszem tegnap este kicsit elszámoltam a dolgokat. De mindegy... nem szeretek itt lenni, vagyis nem szeretem úgy általában a kórházakat, de azért tényleg kösz. Jah, az otthonom? Azt amúgy szinte mindenki tudja... északi lakónegyed, amolyan elkerülendő területnek számít. De azt, hogy hazamegyek azt úgy gondoltam, hogy én magam... csak nem jött össze. *vonja meg a be nem kötözött vállát, ez most így jött össze, de nemsokára innen úgy is lelép, ha ma nem is, de holnap legkésőbb. Aztán meg otthon kötözgetheti ő maga, semmi gond nem lesz vele. *
-Jah... hát jobb is, kösz. Biztos belekötöttek volna abba, hogy minek nekem ezüst golyó, meg ezüst kések. Utálom, ha sokat kérdeznek, és magyarázkodnom kell. *nézi, ahogy a fiú leteszi a fegyvereit, majd felpillant.*
-Nem maradhatnának inkább nálad, amíg kiengednek. *kérdezi. Nem szokott szívességeket kérni, de mielőtt még bármi hülyeséget sütnének ki itt az emberek, jobb lenne megőrizni a sötét titkot, amennyire csak lehet. nem kell fűnek fának tudni, hogy vadász és Invictusos, meg a naivabbaknak azt sem, hogy nem csak emberek élnek itt. *
-De csak felderítő vagyok, gyakorlatban. *néz fel a plafonra, mintha lenne ott valami érdekes.*-Nem vadász.*rázza meg a fejét, majd ismét Garciára néz. *
-Hé, neked is megvan a lehetőség, hogy majdnem minden este más csajt vigyél fel, ha akarod. *mondja nagy komolyan, aztán elneveti magát. Igazából ő sem egy hűséges tipus, nem szeret kötődni, mivel tudja, hogy a munkájából adódóan bármikor meghalhat, de azért nem is k****, meg azt sem díjazná nagyon, ha Gnargonál ki be járkálnának a csajok, és hallgatnia kellene a műsort egész este, bár már hallott ezt azt. *
-Aham... hát jó, ha tudom a részleteket. A sebet én ki tudom magyarázni, bár az eredeti verziót nem kell tudniuk, nem vet rám jó fényt, ha közlöm, hogy egy farkas művelte ezt a vállammal. Amúgy asszem, most kvittek vagyunk.*mondja végül, és ismét a hátára fordul, és plafonbámulás következik egyelőre. *

Tárgy: Re: Rafael Kórház Hétf. Júl. 20, 2009 12:15 am

- És mért nem szereted a kórházakat? *néz kíváncsian Tua-ra* Mert szerintem tök muris, hogy az idegesítően fehér falakból gyógyszer szag árad, és minden tele van beteg emberekkel.. *nagyokat vigyorog, miközben jól elraktározza a kicsi fejecskéjében az előbbi információkat*
- Ahham... akkor megjegyzem és majd próbálom is elkerülni jó messzire azt a környéket. *mondja vígan, és úgy látszik ez a kis kórházi alvás csak jót tett a kedvének... vagy lehet inkább más miatt ilyen vidámka?*
- Amúgy gondoltam, hogy az alap terv az lett volna, hogy a saját lábadon mész haza.. De azért én is hazavittelek volna.. *mondja zavartan, és reméli Tua nem nagyon érti félre* Bár a kórház tényleg jobb döntés volt végül is.. *teszi még hozzá gyorsan, hisz így legalább majd tán jó gyorsan begyógyulnak a lány sebei*
- Ööö.. nálam? *néz csodálkozva le Tua-ra* Háát.. ha nem félsz attól, hogy fogom magam és lelépek velük. *mondja mosolyogva, majd először elteszi a két kést vissza a zsebébe, majd felfogja a pisztolyt, és jól megszemléli*
- Szép.. *mondja, miközben továbbra is elmélyültem vizsgálgatja* Bár nem tudom, hogy milyen is.. nem nagyon értek hozzájuk. *jelenti ki zavart mosollyal, majd a pisztolyt is belesüllyeszti kabátja zsebébe*
- Akkor csak felderítő.. Értem. *javítja ki magát, majd a következő mondatra jó nagyot néz*
- Ha-ha.. látom már egészen jól lehetsz, ha így van erdő viccelődni. *mondja felhúzott szemöldökkel, de végül is elneveti magát* Csak én nem akarok minden este más csajt felvinni. *jelenti ki, hisz ez az igazság.. már rég elmúlt nála az a korszaka, hogy állandóan más csajokat döngessen meg.. bár már az is rég volt, hogy egyáltalán volt barátnője.. vagy valami olyasmije. Ugyanis egy ideje olyan zűrös az élete, hogy nem igazán tudott ismerkedni*
- Akkor jó.. bár remélem, nem mondtam semmi nagy hülyeséget. *pislog párat Tua felé, majd sóhajt egyet*
- Öhmm.. lehet, hogy mennem kéne. *fordul megint az ablakhoz, majd lenéz a kórház előtti utcára, ahol már járkálnak az emberek*